Mindkettőnek egyformák az előnyei” – magyarázta Lars Andersen vezető kutató, a koppenhágai Nemzeti Kutatóközpont munkatársa.
A vizsgálatba Lars Andersen és kollégái 20 nőt vontak be, akiknek gépi ellenállás mellett kellett terhelniük a vállat, majd a nyak és a vállak között található trapézizmot. Két nappal később mindannyiuknál izomláz jelentkezett, tízes skálán elhelyezve átlagosan ötös erősségben. A résztvevők 10 perces masszázst kaptak az egyik vállukra, és ugyanilyen időtartamban kellett edzeniük a másikra. Egy részüknél a masszázs következett hamarabb, míg a többieknél az edzés. Az edzés ismét a vállak mozgatására irányult: rugalmas csőeszközre kellett állniuk, s a végét a magasba emelni. Az intézkedések eredményeként 0.8-del csökkent a fájdalom mértéke a bemelegítés után, és 0,7-del a masszázs után.
„Ez mérsékelt változást jelent” – tette hozzá Andersen, akinek a munkája a Journal of Strength and Conditioning Research című szakfolyóiratban jelent meg. Úgy véli, hogy a hivatásos sportolóknál ugyanakkor ez már észlelhető eredménynek számít. „A fájdalom csillapításával a teljesítmény is javulhat, de mi most nem ezt mértük. Tény azonban, hogy a fájdalmas mozdulatok merevebbek, ami nehezebbé teszi a munkát” – mondta a szakértő.
Egyelőre nem tisztázott, hogy a masszázs vagy az edzés hogyan enyhíti az izomlázat, de Jason Brumitt, a Pacific Egyetem gyógytornásza szerint a helyi anyagcsere élénkítésével segít eltávolítani a szövetkárosodás melléktermékeit.
