Egy kísérlet során a kutatók genetikailag úgy módosítottak egy egeret, hogy az nagyon keveset termeljen az úgynevezett IGF-1 növekedési hormonból, melyből a túl magas szint következtében felgyorsulhat az öregedés és megsokszorozódhatnak az öregedéssel összefüggő betegségek, míg az alacsony szint védelmet nyújt a szervezet számára. Meglepő módon később ugyanezt a génmutációt fedezték fel a szakemberek a Laron szindrómával élőknél is, amely egy nagyon ritka betegség, világszerte mindössze 350 embert érint. Mivel a Laron szindrómások szervezetében nagyon alacsony az IGF-1 szintje, ezek az emberek igen alacsonyak, ugyanakkor kevésbé vannak kitéve a ráknak és a cukorbetegségnek.

Ma már bizonyítékok vannak a kutatók birtokában arra nézve, hogy az IGF-1 szintje csökkenthető azzal, amit eszünk, ám nem elég a kalóriát megvonni, a proteinbevitelt is csökkenteni kell, persze nem örökre, csupán időszakosan. Amint azt Valter Longo, a Dél-Kalifornia Egyetem professzora elmagyarázta, mindennek hátterében az áll, hogy amikor a testünk nem jut táplálékhoz, növekedő üzemmód helyett helyreállító üzemmódra vált, így az IGF-1 hormon lecsökkenésével számos helyreállító gén lép működésbe.

A jelenlegi kutatások alapján, az egyik leghatásosabb módszer az a fajta diéta, mely során az illető egyik nap azt eszik, amit akar, a következő napon viszont nagyon szigorú diétát tart, azaz 600 kalóriánál is kevesebbet vesz magához.

A fentiek mellett fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi orvosi szakvélemény szerint a böjt egészségügyi előnyei nem bizonyítottak, és napi 2000 kalóriára szüksége van az emberi szervezetnek, ezért megfelelő orvosi felügyelet nélkül senki ne vágjon bele.