A gyümölcsfák indítása az egyik legfontosabb tevékenység. Ezt az időszakot nevezzük növekedési vagy fejlődési időszaknak. A növekedési időszakban alakítjuk ki a fa koronáját. ezt hívjuk alakító metszésnek. Az alakító metszést a gyümölcsfa termőre fordulásáig végezzük, vagyis addig, amíg a fa virágot nem kezd bontani. Ez fa fajtától függően akár 3-5 év is lehet, hiszen néhány gyümölcsfa az első pár évben még nem hoz termést.

Az alakító metszés után áttérhetünk a karbantartó metszésre, amelynek célja a termőegyensúly fenntartása. Egy fa élete olyan, mint az emberé, van a fiatal kor, az aranykor, majd az öregkor. A metszést is így kell végezni, van az alakító metszés fiatal korban, majd a karbantartó metszés az aranykorban, és végül az ifjító metszés az öregkorban. Az alakító metszésnél, illetve a karbantartó metszésnél vegyük figyelembe a rügyállást. Figyeljük meg a rügy állását, hiszen a fa arra nő majd tovább amerre a rügy áll, így szabályozni tudjuk a fakorona formáját. Ha erre nem figyelünk, oda sokat ronthatunk a fa koronáján és alakján, érdemes mindig az alsó és kifelé álló rügyre visszavágni az ágakat.

A vessző erőssége is fontos lehet, a gyenge vesszőt mindig rövidre, az erős vesszőt mindig hosszúra vágjuk vissza. Ez azért fontos, mert a gyenge vessző így mindig erősen az erős vessző pedig gyengén fog hajtani, így elkerülhető hogy a fa féloldalas legyen.

A metszés ideje.

A metszést végezhetjük tavasszal, ősszel vagy tél elején, fagymentes napokon, de a fagyérzékeny gyümölcsfákat rügyfakadás után is metszhetjük ilyen a mandula, az őszibarack, vagy kajszi. A metszés hatással van a fa alakjára, koronájára, és a gyümölcshozam minőségére és nagyságára is. A rosszul vágott metsz lapok nehezen gyógyulnak be, és fertőzések, kórokozók melegágya lehet. Fontos hogy jó erős szerszámokat használjunk, mert egy életlen metszőolló csak szétroncsolja az ágakat, vagy egy rossz fűrész is nagy kárt tehet a gyümölcsösben.

A vastagabb ágakat is figyelmesen vágjuk le.

.