Akárcsak a zöldségeknél úgy a gyümölcsöknél is, a kiskertben a tápanyag utánpótlást szerves vagy műtrágya kijuttatásával tudjuk pótolni.
Az alma kedveli a homokos vagy a vályogos agyagos talajt, amely az enyhén savanyú és enyhén lúgos pH tartományban mozog.
A tápanyagok közül a kálium, a foszfor és a nitrogén egyharmad részét ősszel érdemes kijuttatni szerves tárgya formájában, a többit tavasszal. A jobb eltarthatóság érdekében érdemes a kalciumot is megnövelni, ezt úgy tudjuk elérni, ha kalcium klorid vagy kalcium-nitrát permettrágyát alkalmazzunk. A magnézium a vas és a bór hiánya ellen szintén lombtrágyával tudunk védekezni.
A körte a közép kötött mélyrétegű levegős talajt kedveli, a talaj pH-ja 8-9 legyen. A homokos vagy köves talajon a körte gyümölcse apró és íztelen lesz. Tápanyagban a nitrogén igénye kisebb, mint az almáé.
A cseresznye a mélyrétegű jó vízgazdálkodású talajokat kedveli, különösen a homokos vályogtalajt, amelynek a pH-ja 5,5-7,5 között mozog. A cseresznye nagyon kényes a magas talajvízre. Tápanyagban a nitrogén megfelelő szintjére érdemes odafigyelni, de a megfelelő foszfor és kálium szint is szükséges az egészséges fejlődéshez.
A meggy számára a kálium a legfontosabb tápanyag, ennek hiányában az, levelek kicsik maradnak, és a szélük elkezd száradni. Kötött talajon 2-3 évenként, homokos talajon évente kell a káliumot pótolni.
Az őszibarack kedveli a jó levegő és vízgazdálkodású talajokat, legkedvezőbb a 6-7 pH értékkel rendelkező talaj. Nagy a nátrium és a káliumigénye, érdemes a különböző talajokra a helyes fajta megválasztása.
A szilva szintén nitrogén és kálium igényes fajta, míg a foszforból kevesebbel is beéri. A különböző talajokra nem igényes, épp ezért előszeretettel termesztik kiskertben is.
A szőlő esetében az alaptrágyázás szinte elengedhetetlen. A tápanyagot itt rendszeresen vissza kell pótolni, mivel a tápanyaghiányos talaj fogékonnyá teszi a szőlőt a betegségekre is. Két vagy háromévente egyszer érdemes szerves trágyával pótolni a felhasznált tápanyagokat, istállótrágyából 4-5kg/négyzetméter, melyet kb. 40 cm mélyen kell beásni a talajba. Tehetjük ezt úgy, hogy egy mély árkot ássunk a szőlő mellett, ebbe tesszük bele a trágyát és betemetjük földdel.
A zöldségek és gyümölcsök mellett a fűnek is szüksége van tápanyagra, a nitrogén a növekedést, és a zöldebb színt segíti elő. A foszfor erősíti a gyökeret, a kálium pedig ellenállóbbá teszi a szárazsággal szemben a füvet. A tápanyag utánpótlásra a legalkalmasabb a kombinált szerek, amelyekben minden hatóanyag megtalálható, ezeket ősszel érdemes kijuttatni, majd nyáron még egyszer érdemes plusz tápanyagot szórni a gyepre.
Az egynyári és évelő dísznövényeknek is szükségük van tápanyagra, de itt kerülni kell a közvetlen trágyázást, elég a folyékony tápoldat is.
Az idei Föld Napját egy különleges ajánlattal ünnepeljük: bemutatjuk nektek a Föld Napja Viráglabdamixet, ami egy limitált szériás különlegesség! Mindössze 50 doboz áll rendelkezésre, hogy megoszthassuk veletek ezt az izgalmas lehetőséget. Ez a viráglabdamix a természet szerelmeseinek és a kertészkedés rajongóinak készült, akik arra vágynak, hogy egy kis színt és életet csempésszenek környezetükbe, miközben támogatják a helyi ökoszisztémát. A Föld napja viráglabda most akciós áron kapható, a készlet erejéig! Kattints ide!