Ez a vinca nemzettségbe tartozó egyéves lágyszárú növény akár 180 cm magasra is megnőhet kertünkbe. A levelek oválisak 4-9 cm hosszúak, és kb. 5 cm szélesek, a virágok 2-3 cm hosszúak fehér vagy lila színben pompáznak.

A termés a korai friss zsenge állapotban szedhető, a hüvelyek 10-20 cm hosszúak, és kb. 2-3 cm szélesek. Amikor a termés beérik, a hüvelyek bőrszerűvé válnak, majd idővel kipattannak és a vastag szögletes magok kihullnak a tokból. A lóbab már a réig idők óta közkedvelt zöldség növény, így az Egyiptomiak, a Görögök és a rónaiak is előszeretettel fogyasztották. Ma Európában termesztik a legtöbb lóbabot, de nagy mennyiségben található a Földközi tenger környékén és Közép Ázsia területén is.


Régen a magokból lisztet készítettek, de ma már inkább, mint konyhakerti zöldségnövényt fogyasztják, az éretlen húsos hüvelyét és a friss zsenge magokat.

A kifejtett zsenge mag 100 g.-ja 5 g fehérjét,0,3 gr zsírt,4 g szénhidrátot,5 mg nátriumot, 20 mg kalciumot, 400 mg káliumot,100 mg foszfort,1 mg vasat tartalmaz. De ezen kívül sok benne a C és a B vitamin is. Ha kertünkbe szeretnénk lóbabot termeszteni, érdemes egy meleg napsütötte helyre ültetni, mert a növény fejlődéséhez 15-20 fokos hőmérséklet az ideális.

A magok már 14-15 fokon csírázásnak indulnak, épp ezért a magokat már kora tavasszal vethetjük a szabadföldbe.

A magokat 40-60 sortávolságban vethetjük,8-10 cm mélyen, március elejétől szakaszosan érdemes vetni. Kelés után a növényeket egyeljük és ültessük szét 10-15 cm tőtávolságra. Az elvetett magvak nagyon gyorsan 10-12 nap alatt kikelnek, így a márciusi vetést már júliusban szedhetjük.

A növények a fejlődés első szakaszában nagyon sok vizet igényelnek, később csökkenteni kell az öntözést, végül, amikor a magok fejlődnek, már alig igényel locsolást. A lóbabot egészen fiatal zsenge állapotban érdemes leszedni és felhasználni, legtöbbször július közepétől július végéig szedhető a szakaszos vetés esetében. A lóbab kiválóan felhasználható salátába, de főzeléknek, vagy pürének is elkészíthető.


A bab gyógyító hatásai:

1. terápiás haszna elsősorban gazdag nukleinsav- (ezekből épülnek fel a fehérjék) és fehérjetartalmában rejlik, ezzel serkenti a sejtek fehérje-anyagcseréjét, ezáltal regenerálódnak a sejtek,

2. az anyagcsere szabályozója,

3. segít a máj-, vese-, hólyagbajokban (a zöldbab kifejezetten ajánlott májbetegségeknél, a fekete babok vese és hólyag betegségeknél),

4. Ázsiában hagyományosan a tápcsatorna, vérkeringés betegségeinek megelőzésére, a lép és a hasnyálmirigy csökkent működésénél használják,

5. elősegíti a víz kiürülését,

6. erősíti a szívműködést, vérkeringést,

7. hasznos fáradékonyság, ingerlékenység, nyugtalanság, idegesség esetén.


Provence-i zöldbab

350 g zöldbab, 30 g vaj, 1 hagyma, 2 paradicsom, 0,5 csésze tejszín, só, bors.

Vágjuk kettőbe a babot.

Főzzük 10 percig sós vízben.

Aprítsuk fel a hagymát, és a vajban pirítsuk meg, tegyük hozzá a szeletekre vágott paradicsomot. Kevergetés közben adjuk hozzá a babot, a tejszínt. Kevés sóval, borssal ízesítsük.

Találkozz velünk a @GardenExpo 2024 kerti életmód kiállításon március 22-24. között! Csatlakozz a hivatalos eseményhez, és értesülj első kézből a legújabb kerti trendekről és izgalmas újdonságokról! Kattints ide!