Amikor gyepet vagy pázsitot telepítünk kertünkbe, azon is el kell gondolkodni hogyan, fogjuk majd a tápanyagot pótolni, hiszen akár csak a többi növénynél úgy a fűfélék is rászorulnak a segítségünkre.

A fűfélék egyrészt a levegőből és egyrészt a talajból veszik fel a szükséges tápanyagot. A levegőből a zöld növényi részeken keresztül a levegő széndioxid tartalmát asszimiláció útján alakítja át így képes szénhidrátot létrehozni. Egyes pillangós virágú növények még a levegő nitrogén tartalmát is képesek megkötni, a gyökereken élő nitrogéngyűjtő baktériumok segítségével.

A növény a tápanyag másik felét a hajszál gyökereken keresztül veszi fel a talajból. Ám a talajban élő szervezetek egy része csak 14 c fok fölött kel életre, míg a fű már 5-6 foknál is kicsírázik. Ha azt szeretnénk, hogy tavasszal a fű szépen zöldelljen elég, ha kora tavasszal a pázsitot 1 cm vastagon betakarjuk komposzttal kevert trágyával, így biztosítva a kellő hőfokot.


A trágyázás azért fontos hogy a talajban lakó élő szervezetek életlehetőségeit és szaporodását jobbá tegyük. A pázsitot nem kell olyan gyakran trágyázni, mint egy dísznövényt, hiszen nem az a célunk hogy a fű gyorsan fejlődjön, hiszen akkor többet kell nyírni is, hanem hogy tavasztól őszig szép egyenletes zöld színt adjon kertünknek, épp ezért ésszerűen kell pótolni a tápanyagot is.

A túltrágyázott fű sokszor épp az ellenkező hatást mutatja, a zöld felület helyett kiég egyik napról a másikra. A legjobb a természetes szerves trágya, amelyet istállókban vagy lovardákban lehet beszerezni. Ez nagyon jó a talaj szerkezet javítására, és a baktériumok életműködésének serkentésére.

Az istálló tárgyát 100 nm-ként 400 kg-ot szórjunk ki, de nagyon jó a szagtalan komposzt is, amelyre vagy mi magunk állítunk elő hulladékból vagy készen megvásároljuk. A trágyát és a komposztot is elég évente kétszer kijuttatni egyszer ősszel, és egyszer a télutón, vagyis január végén vagy kora februárban.

Ma már egyre többen térnek át a műtrágya használatára, mert ez könnyen beszerezhető és kényelmesebb, is mint a szerves tárgya.

A fehérhere legnagyobb jelentősége az állandó rét- és legelőterületeken van, ahol a gyepek termésének a minőségét javítja. Indáival terjedve jól kitölti a gyep hézagait, ezzel véd a gyomosodástól, emellett a legelőfű tápértékét is javítja. A rágást, a tiprást jól bírja, sarjadzóképessége kiváló, ezért a gyepkeverékek állandó alkotója. Pillangós virágú növény.A fehér here megköti a fű számára a talajban a nitrogént és lazítja a talaj szerkezetét.

A pázsitnövekedéshez a legfontosabb tápanyagok:

Nitrogén: A nitrogén biztosítja a zöld szép zöld színét, enélkül a fű nem tudja felvenni a levegő széndioxid tartalmát sem. A műtrágyán érdemes megnézni milyen arányban tartalmazz nitrogént, ha szerepel rajta a salétrom szó, akkor az egy gyorsabb ható műtrágya. Ha az ammónia szó szerepel benne akkor az egy lassan ható műtrágya. Így a használat is attól függ, milyen állapotban van a fűfelület, a régi kikopott fakó fűfelültre érdemes gyorsan ható műtrágyát alkalmazni.

De ezen kívül szüksége van még a füvek pétisóra, kénsavas ammóniára, foszforsavra, kálimra, vasra, és különböző mikroelemekre. Bár a pázsitnak a legfontosabb a nitrogén mégse javasoljuk, hogy csak ezt adagoljuk ki, mert a többi tápanyag hiánya nélkül ez sem fog beépülni a növénybe.

Eldöntheti a kertész, hogy melyik fajta tárgyát alkalmazza, a szerves tárgyában szinte minden megvan, amire a fűnek szüksége van, ha keverjük egy kevés komposzttal, a műtrágya pedig ma már speciálisan van bekeverve a fű igényeinek megfelelően.


De vajon mikor kell kijuttatni a tárgyát?

A legjobb időszak a késő ősz, és a vetés előtti kora tavasz. Ezután nyáron már csak öntözni kell a füvet és rendszeres nyírni. Ha a szerves trágyát kijuttattuk ebben a két időszakban nincs is szükség további trágyázásra. Tavasszal, amikor sarjad a fű felesleges rögtön műtrágyával leterhelni, hiszen ilyenkor még üde és zsengék a fűszálak.

Ám nyáron a nagy forróságban, amikor bőven kell öntözni a talajt, és a fű már több éves érdemes a műtrágyát kiszórni. A legjobb, ha nyírás után juttatjuk ki a tárgyát majd jó alapos öntözéssel mossuk be a gyökerekhez. A második tárgyázást itt is késő ősszel október vége felé érdemes elvégezni.

A kora tavasszal kijuttatott trágya is lehet, szerves tárgya 1-2 cm vastag rétegben kell szétteríteni, míg a műtrágyát négyzetméterenként 200 g –ot érdemes kijuttatni, Tehát összefoglalva a helyes tárgyázás ideje január vagy február elején és késő ősszel a szerves trágyánál, majd kora tavasszal és nyár végén a műtrágyával. Lehetőleg a kettőt felváltva alkalmazzuk, mert a túl sok műtrágya néha többet árt, mint használ.

Találkozz velünk a @GardenExpo 2024 kerti életmód kiállításon március 22-24. között! Csatlakozz a hivatalos eseményhez, és értesülj első kézből a legújabb kerti trendekről és izgalmas újdonságokról! Kattints ide!