A levenduláról a legtöbb embernek a mediterrán éghajlat, a jellegzetes illat, és a gyönyörű lila szín jut eszébe. De mi mindenre használható ez a gyönyörű lila virágú növény?

A levendulát a Rómaiak hozták be Európába. Az ókorban ez a növény a szépségápolás egyik fő virága volt, használták testre kenve, szappant készítettek belőle, vagy épp a fürdővizet gazdagították vele. De sokszor a száraz virágot a padlóra szórva illatosították a szobát.

A levendula egy mediterrán félcserje. A levendula tövet nyáron is elültethetjük, de fontos hogy sok nedvességet tudjunk biztosítani számára kertünk legmelegebb és legnaposabb részében. Miután mediterrán származású, ne ültessük hideg árnyékos részre. A mésztartalmú, agyagos, tápanyagokban szegény talaj kiváló a számára. Jól tűri a száraz talajt, rendszeresen metsszük a növényt.

A levendula élénk lila virágaival a gyógy és fűszerkertek egyik kedvelt növénye. Igénytelen száraz homokos talajon is megél, ezért alkalmas sziklakertbe is. A tetvek és a hangyák nem kedvelik a levendula illatát, érdemes kertünkbe telepíteni csoportosan a növényből.

Szaporítani késő ősszel vagy kora tavasszal kell. A legegyszerűbb az idős tövek szétosztása, amit oly módon kell megoldani, hogy a tőosztásból származó növények mindegyikének erőteljes legyen a gyökérzete.  A friss virágokat a virágzás vége felé szedjük le, amikor a virágok már kezdenek halványulni.

A növénynek igen magas az illóolaj tartalma, ezért számtalan területen felhasználhatjuk. Főbb hatásai: Szélhajtó, izomgörcsoldó, antidepresszáns, baktériumölő.

Az illóolaj csökkenti a fájdalmat és enyhíti az idegességet, a depressziót. A nyugodt éjszakai alváshoz tegyünk a párnába szárított levendula virágot, vagy csepegtessünk rá levendulaolajt. Nagy segítséget nyújt az asztmás betegeknél, főleg ott ahol valamilyen idegesség váltja ki a rohamot. Az illóolajat belsőleg csak orvosi felügyelet mellett alkalmazzuk.

Ha tetszett a cikk küldje el ismerősinek is!