Ezt a hüvelyes növényt Kínában termesztették először KB 5000 évvel ezelőtt. Európában eleinte csak takarmányozásra használták. Emberi élelmiszerré csak a 19. században vált. A szójának kb. 500 fajtája ismeretes a világon. Léteznek olyan fehérjéket felépítő aminosavak, amelyeket a szervezetünk nem képes előállítani. Ezekhez az anyagokhoz valamilyen külső forrásból, legtöbbször táplálkozás útján juthatunk hozzá. Ilyen úgynevezett esszenciális aminosavakat és fehérjéket tartalmaz a hús, valamint a növények közül nagy mennyiségben a szója.

A fehérje, amit 100 gramm szója tartalmaz, megközelíti az azonos mennyiségű marhahúsban lévő fehérjét, kb. olyan 37-41 gramm.

Sok kutató vitatja azt, hogy a szója valóban egészséges -e. Ugyanis ez a növény úgynevezett proteáz inhibitorokat tartalmaz. Ezek olyan anyagok, amelyek gátolják a fehérjék megemésztését a gyomorban. A proteáz inhibitorok ha nagy mennyiségben kerülnek be a szervezetbe, daganatos megbetegedésekhez vezetnek, ezért sokáig úgy gondolták, hogy a szója rákkeltő. Ám megfelelő felhasználása során ezek az emésztést gátló enzimek átalakulnak.

Tudni kell azt a szójatermékekről, hogy megfelelő hőkezelés során ez a proteáz inhibitor bomlik, és így nem kell a szervezetünkbe, illetve minimális mennyiségbe, ami még nem okozhatja daganatos megbetegedés kialakulását.

Ezt a hőkezelési eljárást kizárólag gyári körülmények között lehet megfelelően elvégezni. Így a nagyobb mennyiségű nyers szója elfogyasztása nem ajánlatos. A szója helyesen elkészítve, akár segíthet megelőzni bizonyos daganatos betegségek kialakulását.

Tudósok megfigyelték, hogy Japánban ahol a szója, ami alapélelmiszernek számít sokkal kevesebb arányban alakul ki emlőrák a nők körében. Ez bizonyos vegyületeknek, a flavonoidoknak és az izoflavonoidoknak köszönhető, amelyek nagy mennyiségben megtalálhatók a szójában.

Ezek az anyagok képesek semlegesíteni a szervezetbe kerülő rákkeltő vegyületeket. De szerepük van a szív és érrendszeri betegségek, valamint a diabétesz megelőzésében is. Magyarországon egy gyermek étkeztetési program keretében már megfigyelték a szója jótékony hatását. Az általános és középiskolás gyerekek a vizsgálat alatt az étkezésekkor szójából készült ételeket kaptak.

Egyes gyerekeknél, akiknél magas koleszterinszintet vagy emelkedett koleszterinszintet mértünk a vizsgálat elején, koleszterinszint csökkenést tapasztaltunk a vizsgálat végére és, ami nagyon fontos, hogy nem alakultak ki vashiányos állapotok a gyerekeknél.

A szója sokoldalú vitamin és ásványi anyagforrás is. Tartalmaz szelént, magnéziumot, káliumot, vasat, B1 és B2 vitamint. Azonban gazdag olyan élelmi rostokban is, amelyek gátolhatják a szervezet számára fontos ásványi anyagok hasznosulását.  

Ezek a rostanyagok nagy mennyiségű szója fogyasztásánál megköthetik a táplálékokkal bevitt ásványi anyagokat, káliumot, cinket, rezet, vasat.

Így ezek a fontos vegyületek nem tudnak felszívódni és ezáltal hiány keletkezhet belőlük a szervezetben. A szójamag értékes olajtartalmát, amely 100grammonként  körülbelül 22gramm. A belőle készített termékeknél csökkentik, így diétázók is nyugodtan fogyaszthatják.  

A szójaliszt az csökkentett zsírtartalmú, zsírtalanított formában kerül. A szójagranulátum, a szójakocka nem magas olajtartalmat és hát ugyanez elmondható a tofuról is.

Szójából ma már lehet kapni párizsit, virslit, joghurtot, kekszet, pudingot, különböző ízesítésű szószokat. De ételalapanyagokat, fasírtot, lisztet, olajat is. A hüvelyes növényből tejet is nyernek. Ez az ital majdnem kétszer annyi fehérjét tartalmaz, mint a tehéntej. Mivel a szója íztelen, így könnyen és változatosan fűszerezhető. A pörköltől a fasírtig a legkülönfélébb ételek alapanyagául szolgál ez a tápanyagdús növény.