hétfő, 26 június 2017

Anubisz földjén - Egyiptom mítoszai

A mai kor embere sajátos vonzódást érez az ősi egyiptomi kultúra iránt. Sokszor a Hollywoodi filmek rendezői, forgatókönyv írói is kihasználják ezt a lehetőséget, azonban a valóság más, néha rejtélyesebb, mint a filmek.

A 19. században nyílt meg a lehetőség arra, hogy Egyiptom területén meginduljanak a régészeti feltárások. 1822-ben Champollion megfejtette a hieroglif írást, így a feliratokat már el is lehetett olvasni. Hatalmas szenzáció volt a száz évvel később megtalált Tutanhamon sír, és azok a kincsek, melyekkel a világ megismerkedett. Ma már ott tartunk, hogy nem csak turisták ezrei özönlik el évente Egyiptomot, hanem az ősi kultúra ábrázolásai megjelennek szinte az élet minden területén.

Az ősi egyiptomiak hitének lényege, hogy az ember lelke mindig újra és újra visszatér, az őt ért élmények a születés és a halál közötti időben ismételt formában, de más korokban játszódnak le. Ismerős érzés és gondolat egy nekünk ismeretlen helyen: már jártam itt? Szinte mindenki átéli, a modern kor orvosai agyunk sajátosságait említik, de Egyiptom papjai ezt másképp gondolták.


Vajon nem lehetséges-e, hogy ugyanazon lelkek élnek testeinkben, akik annak idején a régi Egyiptomban feltekintettek a gigászi méretű piramisokra, a rejtélyes szfinxre? Vajon hogyan építették a mai kor technikai szintje szerint is szinte lehetetlen nagyságú (15-30 tonnás), szabályos kövekből mintegy 150 méter magas, 1-2,5 millió kőből álló piramisokat? A nagy piramis súlya öt millió tonna, tökéletesen vízszintes, mindössze 2,5 cm eltéréssel az eredetileg 250x250 méteres alapfelületen. Valószínűleg készítésekor teljesen vízszintes volt, mindez 4500 évvel ezelőtt!

Egyiptom a Nílus menti elszórt településekből jött létre. Kr.e 3100-2700 között már egy fáraó irányította, aki Héliopoliszban uralkodott (nagyjából a mai Kairó területén). A fáraók isteni származásúnak tartották magukat, és úgy gondolták haláluk után a többi istenség közé kerülnek. A legfőbb isten Ré, a napisten volt, aki mindennap megjelent az égen ragyogó bárkáján, amelyet az Évmilliók Bárkájának neveztek. A fáraók évezredekig uralkodtak, tudatosan készültek a halál utáni következő életre, annyira hogy szolgáik, udvaroncaik, néha állataik sírjai uruk közelében helyezkedtek el, mert haláluk után is szolgálniuk kellett.


Az egyiptomiak hittek a mágiában, életük minden részét áthatotta a vallás és a hit. Isteneik mindent irányítottak és minden ok-okozat összefüggésben történt. Részletes elképzelésük a halál utáni életről mindennapjaikká vált, a balzsamozás művészetét szinte tökélyre fejlesztették, céljuk az volt, hogy megőrizzék a testet az öröklét számára. A mumifikálási eljárás mintegy 70 napig tartott, de a test évezredekig fennmaradt. A hiedelmek szerint a holtak lelkét Anubisz – a holtak bírája, védelmezője, istene- a Duatban (alvilág) található ítélet csarnokába vezeti. Ezután az elhunyt szíve (amely egyben a tulajdonosa erkölcsiségének tanúja) mérlegre kerül, amelynek a másik oldalán egy Maatot reprezentáló madártoll van. Kedvező eredmény esetén a halottat Ozirisz elé viszik Aaruba. Ha viszont az ítélet az elhunyt ellen szól, akkor a démon Ammit  – a Szívek Felfalója, harmadrészt krokodil, harmadrészt oroszlán és harmadrészt víziló szörnyeteg – elpusztítja a szívet, és a tulajdonosa örökre Duatban reked.


Míg Ozirisz a halottak birodalmának ura, addig Hórusz az élők világának uralkodója volt, a fáraók pedig Hórusz leszármazottai. A fáraókat alattvalóik valódi istenekként tisztelték, hitviláguk pedig annyira lenyűgöző volt, hogy még a későbbi Római Birodalomban is terjedni kezdett. Érdekesség hogy isteneik annyira „éltek”, hogy időszakonként szerepeik felcserélődtek, helyzetük változott. Például Szahmetet, a nőstény oroszlánt Ré azért küldte az emberek közé, hogy falja fel őket, büntetésképpen az ellene irányuló felkelésükért. De később Szahmet a birodalom, az élet és a betegek ádáz védelmezőjévé vált!


Egyiptom, és a fáraók története a mai napig az egyik legmisztikusabb számunkra, nem véletlen hogy a mai kultúrát titokzatos szálak kötik össze az ókori egyiptomiéval. Ma már pontosabb ismereteink vannak az ősi Egyiptom varázslatos titokzatosságáról, még ha minden kérdésre nem is kapunk választ.

Kertvarázs Magazin – Régmúlt korok sorozat

Forrás: Rudolf Steiner, Mítoszok földjén

Kertészanyu: Ilyen egyszerű salátát termeszteni!

Kertészanyu: Ilyen egyszerű salátát termeszteni!

Kertészanyu: Ilyen egyszerű salátát termeszteni!

  Salátát termeszteni a világon...

Tovább a cikkhez
Kertészanyu: Könyvajánló madár és kertbarátok számára

Kertészanyu: Könyvajánló madár és kertbarátok számára

Kertészanyu: Könyvajánló madár és kertbarátok számára

Szeretném a figyelmetekbe ajánlani...

Tovább a cikkhez
Húsgombócok finom fűszeres paradicsomszószban

Húsgombócok finom fűszeres paradicsomszószban

Húsgombócok finom fűszeres paradicsomszószban

Sajnos a jó időnek búcsút mondhatunk,...

Tovább a cikkhez
Kertészanyu: Tényleg létezik bébi répa! Itt a bizonyíték!

Kertészanyu: Tényleg létezik bébi répa! Itt a bizonyíték!

Kertészanyu: Tényleg létezik bébi répa! Itt a bizonyíték!

Nem rég olvastam egy cikket, amely...

Tovább a cikkhez

Feketelistás hóvirág

A hóvirág 2005 szeptembere óta védett növényként van nyilvántartva hazánkban, így nőnapra a vágott hóvirág már eltűnt a piacról. Bővebben...:

Gyereksarok: Ültess citrom magot cserépbe!

Sok olyan növény kapható a piacon és a boltokban, amivel te is könnyedén tudsz kertészkedni, és saját növényt nevelni otthon, vagy a kertben. Az egyik ilyen növénycsoport a citrusfélék.

Bővebben...:

Hasznos lehet a zöldtető építése

A zöldtető nem a modern kor találmánya, hiszen már az ókorban is ismerték, de ma újra divatba jött a háztetőkön kertet építeni.

Bővebben...:

Egész nyáron át virágzik a medveköröm kertünkben!

Ez a gyönyörű lágyszárú évelő növény dúsan virágzik és díszeleg kertünkben áprilistól egészen októberig.

Bővebben...:

Akár két méter magasra is megnőhet a Chilei óriáslapu

A Chilei óriáslapu (Gunnera tinctoria) első ránézésre a rebarbarára hasonlít, így nem csoda hogy gyakran óriás rebarbarának is hívják.

Bővebben...:

A japánbambusz teraszra is ültethető!

A nagyobb erkélyre és teraszra dézsába is ültethető növény a bambusz (Pseudosasa japonica) amely 1850-ben bukkant fel Európában!

Bővebben...:

Így védjük meg növényeinket a kártevőktől! Védőhálók és feromoncsapdák

A kertész egyik legfontosabb feladata hogy megvédje a haszon és dísznövényeit a kártevőktől és betegségektől. 

Bővebben...:

Jamie Oliver: így termesztem a paradicsomot!

Jamie Olivert szinte mindenki ismeri, ő az, aki imád főzni, de imád kertészkedni is mellette. Most a paradicsom ültetése mellé ad néhány jó tanácsot olvasóiknak! Bővebben...:

A torma termesztése és szaporítása kiskertben

A tormáról (Armoracia rusticana) gyakran csak a húsvét jut az eszünkbe, amikor a sonka mellé a csípős reszelt tormát szolgáljuk fel. Pedig a torma nem csak egy unalmas csípős fűszernövény, de gyógyhatása is kiváló. Bővebben...:

6 egyszerű lépés, hogy édenkertté varázsold a balkont!

Ismerje meg ön is hat lépésben, hogyan tudja  az erkélyt, balkont virágzó oázissá varázsolni. Megmutatjuk, hogyan kell lépésről lépésre átalakítani az erkélyt, hogy az tényleg egy meghitt nyugodt kis oázis legyen, ahová kiülhetünk egy finom kávét elfogyasztani, dolgozni, könyvet olvasni, vagy barátokkal beszélgetni.

Levendula

Grillezett sertésborda recept levendulával

Gondolta volna kedves olvasó, hogy a levendula még a sült hús mellé is passzol? Íme, egy remek recept, ahol a grillezett sertésbordát fűszerezzük levendulával.

Bővebben...:

A levendula felhasználási formái!

Megkérdeztük olvasóinkat, ők mi mindenre tudnának egy csokor illatos levendulát használni! Íme, egy csokorra való a beküldött olvasói tippek közül!

Bővebben...:

Így vegyük fel a harcot a csigák ellen

Nincs is annál bosszantóbb, amikor reggel kimegyünk a kertbe, és azt látjuk hogy növényeinket megrágták a csigák. Legyen szó dáliáról, árnylevélről, vagy egy szép évelő növényről, a csigák semmit sem kímélnek.

Bővebben...:

3 egynyári dísznövény, amelyek árnyékban is szépen fejlődnek

Számtalan erkély, vagy balkon van, ahová sajnos mindössze 4-5 órát süt be a nap, így ide olyan növényeket érdemes ültetni, amelyek félárnyékban is szépen fejlődnek. Bemutatunk 3 könnyen gondozható egynyári dísznövényt, amelyek félárnyékban is szépen fejlődnek.

Bővebben...:

Íme, a titok, hogy szép hortenziánk legyen a kertben

A hortenzia Nagymamánk titkos kertjének az egyik legszebb virága volt, vidéken szinte minden kertben virágzott egy hatalmas hortenzia bokor. Majd kissé elfeledtük, de pár éve újra divatba jött ez a fantasztikusan szép növény. Bemutatom mi a titka, hogy neked is szép hortenziád legyen a kertedben!

Bővebben...: