Emlékszem, gyermekkoromban a nagymama vidéki kertjébe kirohantam mezítláb, hogy a még harmatos mentából saját kezemmel szakítsak egy csokorral. Aztán élvezettel szívtam magamba a menta illatát. Később már csak a nagyáruházak zöldségosztályán találkoztam a fehér műanyag poharas snidlinggel.

Pedig milyen szívesen élnénk át azt a pillanatot, amikor sütés közben egy kis rozmaringra lenne szükségünk, és csak kiszaladnánk a fűszerkertünkbe. Persze bonyolultnak tűnik az egész... Kapkodva kimenni a vizes, sáros kertbe, és lemetszeni egy fűszernövény darabot: díszítésnek, vagy az étel kiegészítéséhez. Jó érzés lenne, ha tiszta konyhai körülmények között tudnánk felhasználni ezeket az egészséges és ízletes növényeket, miközben kertünk természetes adottságait is kihasználhatnánk. Pedig már a rómaiak, a középkori papok és apácák is ismerték a kiskerti hasznosításukat.

Fűszerkertet építünk

A fűszerkert kialakítása elsőre fárasztó feladatnak tűnik, de megéri szakszerűen megtervezni és megépíteni, mert a későbbi hónapok meghozzák majd az eredményt. Először is keressünk egy félárnyékos, vagy enyhén napos részt kertünkben. Ide a konyhánktól, teraszunktól kis tipegő sor vezessen. - így tudunk majd száraz lábbal sütés-főzés közben gyorsan hozzávaló alapanyagokhoz jutni. A kialakítást azzal kezdjük, hogy egy min. 2 x 2 m területen 20 cm mély tükröt alakítunk ki. Ide trágyás, rostált termőföldet terítünk. Az előkészítő talajmunkák után sakktáblaszerűen 40 x 40 cm -es kőlapokat vagy fatipegőket helyezünk el, úgy, hogy a sarkaik zárjanak szorosan össze. Erre azért van szükség, nehogy bizonyos kalandvágyó növények átszökjenek a szomszédjukhoz (Menta). Az így kialakított négyzet alakú területekre gondosan beültethetjük a konyhánkban is szívesen látott növényeinket. Javaslom, hogy fajonként, 3-5 tövet is telepítsünk el, hiszen fogyasztás esetén a növénycsoportnak meg kell tudnia újulnia. Egy 4-6 fős család éves gyógy és fűszernövényigénye a termesztett választékból házi kerti körülmények között kis odafigyeléssel megtermeszthető. 
Egy ilyen fűszerkertben ugyanakkor ott a helye a paradicsomnak vagy a futóbabnak árnyékolásként. Ne próbálkozzunk nehéz termesztési kultúrákkal, pl. sárgarépa, káposzta.

Leselkedő veszély

A csigák támadása. Sok csigaölő és riasztó szer kapható, de egy természetes gyógymódokban hívő kertészkedő nem élhet jó lelkiismerettel ilyen megoldásokkal. Ezért vagy szerves anyagokból készítsünk egy 15-20 cm - es a tetején kissé visszahajló „kerítést" kiskertünk köré, vagy a reggeli friss gyógynövényt és zöldséget begyűjtő sétánk során szabad szemmel megkeressük szemtelen kis vendégeinket, és egy vödörbe tesszük őket óvatosan. Majd a szokásos esti kerékpározásunknál, egyszerűen egy patak vagy árokparton visszahelyezzük a szabadba megtévedt csigáinkat.

Fűszerkertünk ápolása

A növényekkel beültetet, négyzeteket feltölthetjük faaprítékkal vagy apróra darált fenyőkéreggel. Ennek célja, hogy öntözés és eső esetén a víz nem veri fel a sarat a növényeinkre. Öntözni naponta többször kis adagokban célszerű, legjobb, ha öntözőrendszer segítségével juttatjuk ki a megfelelő vízmennyiséget. A fűszerkert fenntartása egyszerű: távolítsuk el az elszáradt növényi részeket, a frisseket pedig használjuk fel mind gyakrabban!

Megyeri Szabolcs