A kapribogyó a tövises kapri cserje (Capparis spinosa) termése, amely egy mediterrán félcserje, eredeti termőhelye a Földközi Tenger vidéke, és Dél-Európa.

A kapribogyót már az ókorban is használták a gyógyítók, virágbimbóit és termését isiász és görcsök ellen, valamint már akkoriban fűszerként is használták, és alkalmazták. Ma a fűszernövény termését és virágbimbóit ecetes, olajos sós lében pácolják, majd jellegzetes pikáns íze miatt előszeretettel használják a főzés során. Napjainkban főleg Dél-Franciaországban és Spanyolországban termesztik, innen kerül ki az export nagy része.

Ha kertünkbe ültetünk kapri cserjét, akár 30-40 éven át is szüretelhetjük a finom és ízletes termést. Több mediterrán vidéken a kapri cserje vadon is megtalálható, főleg sziklás területeken. Hajtásai gyakran elfekvők, virágai csak néhány órára nyílnak ki.

Húsételek, mártások, körözöttek, vadas ételek, hidegtálak, halételekhez, húskocsonyák, körözöttek és a szoljánka leves egyes változatainak ízesítésére. Étvágygerjesztő és vérnyomáscsökkentő. Hatóanyaga, a sárga rutinglikozid egy természetes bioflavonoid, ami a C vitaminnal karöltve erősíti az immunrendszert.

A kapri cserje 1-1,5 méter magasra nő meg, nagyon jól bírja a szárasságot, és a kisebb fagyokat, de télen érdemes egy fagymentes helyen átteleltetni. Dézsás növényként érdemes itthon nevelni, így télen könnyen be tudjuk vinni, átteleltetni egy védett helyre.

A kertbe laza jó vízáteresztő képességű földbe ültessük a magokat, vagy a cserjét, majd a hajtásait ősszel vágjuk vissza és így vigyük be téli szálláshelyére. A magokat márciusban vagy áprilisban ültessük el, majd hajtassuk elő a palántákat, amelyeket májustól ültethetünk ki a szabadba.

A tövek között kb. 50*50 cm sor és tőtávolságot hagyjunk, majd a termést a nyár végéig folyamatosan szedhetjük.

Kapri cserje vetőmag most akciós áron megvásárolható, korlátozott mennyiségben itt >>>>>