Januárban és februárban a legtöbb hobbykertész már készül az új kerti szezonra, de mivel kint még fagyos az időjárás, beltérben próbáljuk meg minél gyorsabban elkezdeni a kerti munkákat, így pl. a palántanevelést is. Előkerülnek a hajtató tálcák, műanyag poharak, vetőmagok, vagy épp a mini melegházak, és szeretnénk gyorsan nekilátni a magvetésnek, és a palántanevelésnek, hogy tavaszra, már kész kifejlett palántáink legyenek, amelyeket csak ki kell ültetnünk a kertbe, de a siker elmarad! Megmutatjuk mi a titok!

Minden hozzávalót beszereztünk, elszórjuk a magokat az ültető közegbe, amelyek szép lassan csírázásnak indulnak, és megjelennek az első kis levelek, ilyenkor a boldogságunk határtalan, máris úgy érezzük magunkat, mintha tavasz lenne. Ám pár napon belül azt látjuk, hogy a palánták felnyúlnak, majd szépen sorban eldőlnek, és elpusztulnak. Na, ilyenkor megy el minden hobbykertész kedve a magvetéstől, és megfogadja, ő bizony soha többet nem szenved a vetőmagokkal.

Miért megy tönkre az egész munkánk és miért pusztulnak el a palánták szinte egyik napról a másikra?

Azért mert a palántanevelésnek vannak szabályai, amelyeket nagyon szigorúan be kell tartani. Nézzük meg ezeket sorban!

1. Fényhiány

Januárban és februárban a napsütéses órák száma még igen alacsony, ezt meg tudjuk nézni bármelyik Meteorológiai honlapon, míg januárban 57 órát süt a nap, februárban 82, addig márciusban már 135 órán át süt a nap. Tehát ha megnézzük a január és a március közti különbséget, láthatjuk, hogy felesleges korán elkezdeni a magvetés, hiszen a palánták nem fognak elég fényt kapni, így felnyurgulnak, és ha ehhez hozzá társul egy túl nedves ültető közeg, eldőlnek.

Ne akarjuk siettetni a természetet, ráérünk február végén, vagy március elején elvetni a magokat, amikor már több lesz a napsütéses órák száma. A profi kertészek kora tavasszal mesterséges megvilágítással segítik elő a magoncok növekedését, amelyhez szükségünk lesz különböző eszközökre és felszerelésre.

2. Öntözés

A megfelelő öntözés és a páratartalom nagyon fontos a palántanevelés során. Mind a kiszáradás mind a túlöntözés a növények pusztulását okozhatja, ezért mindig ügyeljünk rá, hogy laza ültető közeget válasszunk a magvetéshez, és inkább egy szobai permetezővel kis adagokban juttassuk ki az öntözővizet a palántákra, mint egy nagyobb adagot egy locsolókannával. Magvetéshez használhatunk előre bekevert palánta földet is, de használhatunk tőzeget, perlitet, kókuszrost, amelyek elég levegősek, és aránylag gyorsan kiszáradnak.

3. Hőmérséklet

A hőmérséklet a másik nagyon fontos tényező, hiszen a túl meleg és a túl hideg hőmérséklet szintén a növények halálához vezethet.

A legtöbb vetőmag 20-22 C fokon kezd el csírázni, de ez fajtánként igencsak eltérő, pl. a paradicsom a 25-28 C fokot kedveli, addig a fejes saláta már 12-15 C fokon is csírázik.

A csírázás után a palánták már nem igénylik ugyanazt a hőfokot, utána érdemes egy kissé hűvösebb helyre áthelyezni őket, ha pl. a radiátor mellett vagy felett volt eddig a csírázató edény, a magoncok megjelenése után vigyük távolabb a fűtőtesttől a növényeket.

4. Gombás betegségek

Sajnos a rossz öntözés, a nem megfelelő ültető közeg és a fényhiány egyik biztos jele, ha egy gombás betegség támadja meg a palántákat, amelyek eldőlnek és elpusztulnak.

Ez ellen megelőzéssel tudunk védekezni, de egy gyenge kamillateával is be lehet permetezni a palántákat, vagy egy minimális fahéj port is szórhatunk az ültető közegre, de a legjobb, ha az ideális körülményekre figyelünk oda a magvetés elejétől egészen a palántanevelés végig.

5. Szellőztetés

Mivel a csírázáshoz magas pártartalomra van szükség, így érdemes a magvetéshez használt tálcát, edényt letakarni pl. egy üveglappal, de nagyon hasznosak a műanyag mini hajtató tálcák, amelyekkel ügyesen lehet szabályozni a pártartalmat. Ezeket több féle méretben és árban is könnyedén be lehet ma már szerezni. Ezekkel a hasznos eszközökkel nincs más dolgunk, mint elvetni a magokat, megöntözni őket, majd ráhelyezni a tetőt, amely így biztosítja a megfelelő páratartalmat.  A hajtató tálcákat naponta kell szellőztetni, mert ha állandóan lezárva tartjuk a tetejüket, a magoncok elpusztulnak.

A hajtató tálcák és mini melegágyak kis helyen is elférnek, pl. egy ablakpárkányon, és segítségükkel erős és egészséges palántákat lehet nevelni.

A lényeg, hogy ha kezdők vagyunk a magvetés területén, ne adjuk fel az első sikertelen magvetésnél, hanem kísérletezzünk, és próbáljuk meg újra. Ne akarjunk túl korán nekilátni a palántanevesének, mert a fényhiány miatt nem lesznek erősek és szépek a palántáink, figyeljünk oda a megfelelő öntözésre, hőmérsékletre, és használjunk a magvetéshez segédeszközöket, mint pl. a tőzegkocka, vagy a mini melegágyak, amelyek nagyban hozzájárulnak a sikeres palántaneveséhez.

A folytatásban Így lesz gyerekjáték a magvetés tavasszal