Az évelő szarkaláb, amit gyakran hívnak sisakvirágnak (nem összetévesztendő a mérgező sisakvirág (Aconitum) növénnyel) elnevezését sisak formájú virágairól kapta, amelyeken egy kis sarkantyú is tartozik, így gyakran hívják sarkantyúfűnek is, de még számtalan néven emlegetik, hiszen a vidéki kertek egyik meghatározó növénye a mai napig. Az évelő szarkaláb (Delphinium hibridek) a boglárkafélék családjába tartozik, ma már számtalan hibrid változatával.

Az évelő szarkaláb fajtái:

Mivel nagyon sok hibridfajta látott napvilágot a nemesítők lelkes munkája által, így a kertészek három nagyobb csoportba sorolják a szarkalábakat:

A Belladonna hibridek kb. 100-120 cm magara nőnek meg, és kb. 40-45 cm szélesre, egyenes vagy szerteágazó 2 cm virágokat hoz.

Az Elatum hibridek erős hajtásokat növesztenek, létezik belőlük alacsony 150 cm magas, középmagas 170 cm magas és magas 200 cm magas változat is. Ezeknél a fajtáknál a virágok átmérője már elérheti az 5-6 cm.-t is, és sűrű gyertyaszerű fürtökben sorakoznak a nyár folyamán.

A harmadik csoportba tartoznak a Pacific hibridek, amelyek rózsaszínű vagy sötét liláskék virágokat hoznak, magasságuk elérheti a 180-200 cm is, de ezt a fajtát érdemes évről évre magról szaporítani, mert tőről nem fog a következő évben erős hajtás kifejlődni. A hazai kertészetekben mindhárom csoport megtalálható, érdemes a címkén az adott fajta latin nevét elolvasni, így be lehet azonosítani, melyik csoportba tartozik az általunk kiválasztott szarkaláb.

Az évelő szarkaláb ültetése és gondozása

Ha te is szeretnél egy ilyen gyönyörű növényt ültetni kertedbe, az ültetésre a tavaszi és az őszi ültetési szezon az ideális. Májusban látogass el egy közeli kertészetbe és válaszd ki a legszebb egészséges és erős szarkalábat, majd vidd haza és ültesd ki a kertedbe.  Ne feled, hogy a szarkalábból nem csak évelő létezik, hanem egynyári is, pl. a mezei szarkaláb, de ez csak egy nyáron át virít a kertedben.

A szarkalábat csak napos helyre érdemes elültetni, félárnyékban nem fog virágot hozni, és kedveli a tápanyag dús jó vízáteresztő képességű talajokat is. A dús virágzás érdekében minden tavasszal, érdemes komposzttal vagy érlelt istállótrágyával tápanyagot juttatni a növény számára, de virágzás előtti időszakban egy kis tápoldatos víznek is nagyon örül a szarkaláb.

Ültetés után öntözd meg jó alaposan a növény körül a talajt, és ha magas fajtát választottál, már ültetéskor érdemes egy hosszú, erős karót leszúrni a növény mellé, mert az akár 180-200 cm.-es hajtásokat nyáron ki kell karózni. Tavasszal még a virágzás előtt is érdemes a szarkalábat visszavágni, mert így nem egy főhajtást fog növeszteni az anyanövény, hanem több oldalhajtást így a virág is több lesz egy növényen.

Nyáron a nagy melegben érdemes akár minden reggel vagy este megöntözni a szarkalábat, és az utóvirágzás érdekében a virágzás végén még egy metszést beiktatni, így a nyár végén egy másodvirágzásra is számíthatsz. A szarkalábak júniustól, júliusig virágoznak, de egy metszéssel és némi tápanyag utánpótlással egy utóvirágzás is van augusztustól októberig. Ősszel ismét érdemes visszavágni a felére a hajtásokat, így a növény felkészül a téli pihenőre.

Ha több szarkalábat szeretnél kertedbe ültetni, a töveket 50-70 cm tőtávolságra ültesd el, mert minden nyáron azt veszed majd észre, hogy az aprócska kis növényből egy két méteres óriás lesz.

Mit ültessek a szarkaláb mellé?

Az évelő szarkalábnál mindenképp figyelembe kell venni a méreteit az ültetés során, mivel a 160-180 cm magasságával igencsak kilóg a növények közül, a kisebb fajtákat pl. ülteheted a rózsák elé is, míg a magasabb fajtákat a rózsák mögé érdemes csak ültetni. De nagyon jól társítható a szintén évelő csillagfürttel, a cickafarkkal, a liliomokkal, vagy a kúpvirággal.

Csoportosan ültetve fantasztikus színfoltot lehet velük megalkotni, főleg ha különböző színekben ülteted el őket a kertedben, hiszen rózsaszín, fehér, világoskék és liláskék színben is ültethető, sőt remek vágott virág is, így nyáron csak le kell vágnod néhány szép virágot, és máris beviheted őket a szobába, a vázádba, a kertedből szedett rózsákkal, és más virágokkal együtt.

Az évelő szarkaláb kártevői:

A csigák sajnos előszeretettel rágják meg a szarkaláb leveleit, de az aknázó légy is kár tesz a növényben. Az esős párás időjárás hatására gyakran kialakulnak gombás betegségek, szárazabb időszakban pedig a lisztharmat is felüti a fejét. Ezek ellen gazdaboltban lehet speciális védekező szereket vásárolni.

A szarkaláb szaporítása:

Ha egyik évben elültetsz a kertedben egy tő szarkalábat, a következő évben azt látod majd, hogy több oldalhajtás is megjelenik, vagyis tőosztással pár éven belül már könnyedén tudod szaporítani a szarkaláb állományodat. Tavasszal vagy kora nyáron, amikor a növényt visszavágod, a levágott hajtásokat érdemes dugványként kezelned, vagyis szedd le az alsó leveleket a hajtásokról és gyökereztető por segítségével helyezd el őket kis cserepekbe. Ha sikerült a gyökereztetés és fejlődésnek indultak a dugványok, ősszel már ki is ültetheted az új szarkalábakat.

A Pacific és a Belladonna hibrideket tavasszal magról is lehet szaporítani, 14-18 fokos hőmérséklet szükséges a csírázáshoz.

Figyelem!

A szarkaláb a mérgező növények közé tartozik, minden része mérgező, így a metszéshez és az ültetéshez is érdemes kesztyűt viselned, mert gyakran még a levelek érintése is bőrirritációt okozhat.