Nagyon nagyban befolyásolja a növény termőképességét, a palántázás folyamata, ettől függ, hogy a később kiültetett növény, milyen erős és egészséges lesz. A cikk második részében megmutatjuk, hogyan gondozd a palántákat.

A magvetés idejét pontosan kell kiszámolni, hogy mire eljön a kiültetés ideje, edzett palántákat kapj, amelyek a fagyveszély elmúltával már kiültethetők a szabadba is.

A kertészek úgy számolják, hogy a vetés után kb. 2-4 hét a tűzdelés ideje, és kb. 3-4 hét a cserepezés ideje, ha pedig a vetés után egyből a kiültetés jön, akkor az kb. 5-8 hét, de ez nagyban függ a fajtától, a környezeti adottságoktól is, mint pl. hőmérséklet, fény, víz, stb.

A magokat is úgy érdemes számolni, hogy az elvetett magok mindössze 70 % fog csak kikelni, tehát ha cserepekbe szórod el a magokat, akkor is érdemes minimum két, vagy három magot elvetni egy ültető edénybe.

Milyen a jó palánta?

A jó palánta erős, zömök föld feletti résszel és egészséges fehér dús gyökérzettel rendelkezik. Azok a palánták, amelyek gyenge gyér gyökérzettel rendelkeznek, nehezen indulnak majd fejlődésnek a kiültetés után is, és gyengébb termőképességekkel fognak rendelkezni.

A kertészek általános szabálya, hogy egy adott növénynek ötször akkora levélfelülete lehet, mint amekkora tenyészterületen neveljük, így nem korlátozzák egymást a növények a fejlődésben és nem szívják el egymástól a tápanyagot sem.

Hol gondozzuk a palántákat a kiültetésig?

Erre a célra ideális lehet tavasszal egy fóliasátor, egy hidegház, de a lakás egy jól megvilágított része is megfelel. A kertészetekben ma már több kis méretű hobby fóliasátor és mini melegház is kapható, amelyek alkalmasak a palánták szabadtéri termesztésére, így védve őket az éjszakai fagyoktól.

Amennyiben ilyen fóliasátorban szeretnéd a palántákat gondozni, fontos odafigyelni a helyes öntözésre, vagyis csak délelőtt locsold a palántákat, éjszakára nem szabad a talajnak túl nedvesnek maradnia, és nem szabad túlzásba vinni a pátyolgatást sem. Az erős és edzett palánta titka az óvatos locsolás és bátor szellőztetés.

A palánták edzése

Akármilyen környezetben is nevelgeted a palántáidat tavaszig, amikor kint már 10 fok fölé emelkedik a nappali hőmérséklet tartósan, ideje edzésre vinni a palántáidat.

Ha ugyanis az eddig védett, és optimális körülmények között tartott palántáid hirtelen kiültetnéd az ágyásokba, nagyon sok károsodás érheti őket.

Ezért fontos, hogy a kiültetés előtt egy vagy két hétig szépen lassan fokozatosan szoktasd hozzá őket a kinti körülményekhez. Ha fóliasátorban vagy melegházban tartottad őket, akkor nincs más dolgod, mint napról napra emelni a szellőztetés idejét. Ha pedig lakásban tartottad őket, vidd ki nappal a szabadba levegőzni a palántákat, először csak egy-két órára, majd egy fél napra, végül már csak éjszakára kell újra bevinni őket egy védett helyiségbe.

Miért kell vesződni a palántázással?

Régen a legtöbb kertbe csak egyszerűen kiszórták a magokat a földbe és azok a csapadék és napfény hatására kikeltek.

Nos, ezt te is megteheted, ha pontosan tudod mikor milyen lesz az időjárás, és mennyi csapadék várható, hiszen a mai időjárásunk kissé a feje tetejére állt. Van, hogy tavasszal egy hónapig semmilyen csapadék nem esik, majd hirtelen lezúdul egy nagyobb mennyiségű eső, de az is előfordul, hogy a 20 fokos tavaszi meleg után, áprilisban még jön egy erős lehűlés hóeséssel egybekötve. Ezektől a szélsőséges időjárási körülményektől, bizony az egész növény állományod odaveszhet.

Ha viszont lépésről lépésre végigviszed a palántanevelést, április végére vagy május elejére erős és edzett palántákat tudsz kiültetni a kertbe, ráadásul nem kell pénzt költeni kifejlett palántákra! A kertészetben pár száz forintos vetőmagokból nagyon sok palántát tudsz előállítani.

Ha zöldségeket szeretnél a kertedbe ültetni, érdemes palántát nevelni pl. a paprikából, paradicsomból, káposztából, karalábéból, fejes salátából, zellerből vagy karfiolból.

Ezek közül március közepén kerül sor a korai káposzta félék, a fejes saláta, és a póréhagyma palántáinak az ültetésére, április végén, május elején pedig a többi meleg igényes zöldeket érdemes kiültetni, legkésőbb a paprika mehet ki az ágyásokba.

Ha napközben már nagyon magas a hőmérséklet, érdemes a kiültetést késő délutáni időszakra eltolni, mert az éjszakai órákban könnyebben magukhoz térnek a növények. Legegyszerűbb a földlabda nélküli palánták kiültetése, de arra ügyelni kell, hogy a gyökér ne hajoljon vissza, hanem lefelé álljon. Az elültetett palántáknál teljes földalatti hosszában kell - egy ültető pálcika segítségével - odaszorítani a földet, mert máskülönben a gyökér könnyen kiszárad.

A palántát olyan mélyen kell elültetni, ahogy a palántanevelő edényben el volt ültetve, ez alól kivétel a zeller és a fejes saláta, mert ezeket csak a gyökerek mélységéig szabad elültetni, míg pl. a paradicsomot, és az uborkát mélyen kell elültetni, mert ezeknek a szára is képes begyökeresedni.

A paradicsom palántát fontos mélyre ültetni, főleg ha a palánták egy kicsit már megnyúltak, nagyon gyorsan helyre jönnek így a növények.

A palántázást okvetlenül kövesse egy alaposabb öntözés, de ne sokkoljuk a növényeket nagy mennyiségű hideg vízzel, inkább csak a talajt iszapoljuk be a növények körül. Érdemes a palántákat úgy számolni, hogy még a kiültetés után is lehet veszteség, így ezeket később pótolni kell, akár szabadföldi magvetéssel, akár kertészetben vásárolt kész kifejlett palántákkal.

A kiültetett palántákat érdemes rendszeresen gyomtalanítani, és tápanyagokkal ellátni, valamint ha szükséges takarással tudjuk még az éjszakai fagyoktól védeni őket.

Palántázási kisokos kezdőknek 1.Rész