Szakértői cikkünkben a Sárréti Chilifarm munkatársa segít nekünk eligazodni a chili paprika termesztésében. Ismerd meg te is a titkot, hogyan lehet neked is igazán tüzes a chili paprikád!

Kertvarázs Magazin: Chili paprika milyen fajtát érdemes egy hobby kertésznek ültetni a kertbe?

 Sárréti Chilifarm:

Amelyiket csak szeretné! Nem kell berezelni és átnyálazni a Wikipédia oldalit, és Anuum, meg Chinense szavak olvasása után elretteni! Ha tetszik a növény, a termés, tessék csak megvásárolni a magokat vagy beszerezni ismerősöktől és hozzálátni a termesztéséhez. Nem egy nagy varázslat a chili paprika nevelése/termesztése, főleg azoknak, akik már koszolták össze kezüket kertészkedés közben.  Én mindenkit bíztatok arra, hogy igenis próbálja meg otthon, tapasztalja meg kicsiben, amit mi chili termelők, és adják tovább tudásukat bátran! De a kérdésre a válaszom, hogy ne maradjon kérdőjel válasz nélkül, legyen a személyesem kedvencem a Jalapeno chili paprika, hidd el neked is sikerülni fog!

2. Kertvarázs Magazin: Hogyan kell magról chilit szaporítani?

Sárréti Chilifarm:

Ha sikeresen beszereztük megbízható forrásból, vagy megmentettük tavalyi évről a magokat saját/ismerős chili paprika terméséből, akkor február vége felé hozzáláthatunk a magról való szaporításhoz! (Nagyon fontos, hogy a magok szárítása közben, ha mesterségesen hajtjuk végre beavatkozást, a hőmérséklet ne menjen 45 Celsius fok fölé, afelett már a mag csíraképtelen lesz! Érdemesebb és biztonságosabb a napon szárítani a magokat, nedvesség, pára mentes helyen.)

 

Első lépésként a hibás szemeket távolítjuk el, például amelyik zord fekete. Továbbá egy módszer, amit nagypapámtól tanultam, ha befőttes üveget megtöltünk vízzel, és a magokat beleszórjuk, 1-2 nap múlva kiderül minden! Ugyanis, a csíraképes magok az üveg aljára süllyednek, jól megszívják magukat vízzel, a hibás szemek pedig a víz felszínére úsznak.  Ilyenkor készíthetünk csávázó-oldatot is, ami a vetőmag felületére tapadt, ill. belsejében levő kórokozók elpusztítására szolgál. (A csávázás vegyszeres vagy hőhatáson alapuló védekezés)

Második lépésként kiválasztjuk a csíráztató edényt, amit tökéletesen kimosunk, és fertőtlenítünk akár a háztartási hypoval. Ez lehet egy DVD-tok vastagon kibélelve szalvétával, vagy egy műanyag edény is. A csíráztatásnál, ha a tálcákat folpackkal lezárod sokkal hosszabb ideig lesz nyers a föld (A hő és pára benntartásában van szerepe). Érdemes naponta figyelni, levegőztetni, a csíráztatás során nagyon fontos odafigyelni arra, hogy ha például nedves zsebkendőbe vagy ruha közé helyeztük a magokat, soha ne száradjanak ki!

Csírázás – Szikleveles időszak – Lomblevelek kifejlődése

A chili palánták hőigénye a következőképpen alakul, a fejlődési fázisától függően.  Csírázáskor a hőmérséklet szükséglete magas, szikleveles korban alacsonyabb, a lomblevelek kifejlődésekor pedig ismét magasabb hőre van szüksége a palántának.

Csírázáskor 28-32 Celsius fok

Szikleveles fázis 17-22 Celsius fok

Lombleveles növényeknél 20-24 Celsius fok

Optimálisnak számító páraérték 70-80%.

Mindig tartsuk nedvesen, langyos vízzel permetezzük be őket. Semmi esetre se tegyük a magokat olyan helyre, ahol direkt napsütést kapnak, mint például ablak, illetve közvetlenül fűtőtest közelébe se! A sikeres csíráztatáshoz az ideális hőmérséklet 25-30 °C, és egy optimális párás környezet. Nagyon fontos, hogy a magok mindig nedvesek legyenek, mert ha egyszer is kiszáradnak, akkor a csíráztatás sikertelen lesz! Csíráztatásnál soha ne használjunk semmi féle tápszert, kizárólag tiszta vizet.

Én ezt úgy oldottam meg, hogy egy Neptune Hydroponics Fűthető Propagátorba helyezem a DVD tokokat, amit vastagon papírtörlővel kibéleltem, langyos vízzel spriccoltam, majd ezután kerül bele a mag. A propagátort beépített fűtőberendezéssel látták el, és körülbelül 17 és 23 c fok között tartja a hőmérsékletet. Igen, ez a hőmérséklet kevés, de a kis ablakokat bezárom rajta, finoman belocsolom virágpermetező segítségével, azaz így párásítok. Majd a padlóra helyezem, ahol a padlófűtés rásegít. Általában 28-30 c fok között mozog a hőmérő odabent.

Akik pedig előcsíráztatás nélkül látnak hozzá a munkálatokhoz (Egyből palántanevelő tálcákba, földbe vetnek) mindenképpen tartsák szem előtt, hogy a termőközeg hőmérsékletére is ügyelni kell, különösen a csírázás időszakában fontos. Szintén ugyanúgy a 28-30 c fok környékét elérni. Ebben az időszakban, amikor a magvetés történik egészen a kelésig a nedves talajt igényli a növény. Figyeljünk arra, hogy ne álljon vízben a palánta és szellőzzön is. Csak akkor gyors és lendületes a csírázás, ha a talaj víztartalma megközelíti a vízkapacitás értékét, de ez egy jó szerkezetű közegnél (tőzeg) nem jelenti a levegőtlenséget.

Összegzés:

• A magokat 0,5-1 cm mélyen helyezzük el a földbe.
• Értelemszerűen minél nagyobb egy mag, annál nagyobb a vetésmélység.
• Az optimális csírázás miatt a fontos, hogy hőmérséklet mindenképp 20 °C felett legyen és a talajhőmérséklet lehetőleg érje el a 25 °C-ot.
• Fontos a megfelelő páratartalom és a nedvesség rendszeres ellenőrzése.
• Sokszor nem szívódik fel a víz a nevelőládák, cserepek alján ekkor érdemes az összegyűlt felesleges vizet eltávolítani, hogy elkerüljük a penészedést.

Tipp:  Föld, amibe a magokat vetheted nagy mennyiségnél, Kekkila tőzeg brown opm 025W 20 CL – 70% barna tőzeg és 30% sötét tőzeg keveréke.  (DSM3W 300L), kis mennyiséghez pedig FLORIMO® Általános virágföld (pH 6,4 +-0,5).

Mikor pedig megjelennek a sziklevelek az erősen nedves, vizes talaj megnyúláshoz és palántadőléshez vezethet. Ez az az időszak amikor be kell lőni a tökéletes arányt, ami megfelelő lesz a jövő arcberendezés átalakító termést termő növénynek. Egy reggeli locsolás esetén mindig tartsuk nedvesen a termőközeget és ha megfelelő a szellőztetés a délelőtt órákban fel is tud száradni a föld felszíne. Ez is azért fontos, mert, ha nincs megoldva rendesen a szellőztetés megjelenhet a penész-gombás megbetegedés. Ha pedig hosszabb ideig hagyjuk a teljesen kiszáradt földben a palántát brutálisan visszavetheti a fejlődésüket, megbarnulhatnak, de még a gyökerei is sérülhetnek, elégnek. Ha ez előfordulna nincs veszve az ügy, ugyanis újabb gyökerek fejlődnek majd kitartó harcosunkból, ám a fejlődés lelassul. Itt jön újra elő, amit már említettem, hogy az ablakba elhelyezett radiátoron cseperedő palánták a fűtés miatt kiszáradhatnak. Sok mindenre oda kell figyelnünk, itt minden év a tapasztalásról, tanulásról szól!  Ha kétségbe estünk, ne nyúljunk tápoldatokhoz semmiféleképpen, majd, ha elérte a 4 szikleveles korszakot, utána is de csak 2 hetente és kevés mennyiséget.

Tipp: Florimo eper és zöldség tápoldat 4 leveles utáni időszakra.

Később majd mikor megjelennek a lomblevelek a párologtatás is megnő. Itt létfontosságú a megfelelő fényviszony a növénynek, hisz ettől függően növekszik. Ahogy nő egyre több vízre van szüksége, egyre magasabb nedvességtartalmat kell a talajban biztosítani számára. Tűzdeléskor bő vízzel érdemes belocsolni a tálcákat, majd a latyakos talajból kitépett növényeket könnyebb átültetni és a gyökerei is kevésbé sérülnek. Az új helyük, a mi esetünkben a tápkockákban a termesztőközegnek szintén jól beáztatottnak, vizesnek kell lennie, hisz gyorsabban észhez térnek a palánták és fejlődhetnek tovább.

3. Kertvarázs Magazin: Hogyan kell teleltetni a chili paprikát?

Sárréti Chilifarm:

A paprikát, annak ellenére, hogy évelő növény általában 1 évig szokták termeszteni. Ha betartunk bizonyos kezelési eljárásokat, akkor hamarabb lesz termésünk tavasszal, mintha hagyományosan magról nevelnénk a növényünket.

Átteleltetés esetén bizonyos előnyökre teszünk szert a tavasszal vetettel szemben. Többek közt azt, hogy már őszre fejlettebb gyökérzet fejlődik ki, amely biztosítja a következő évi nagyobb terméseredményt. A paprika melegigényes növény, a késő tavaszi és a kora őszi fagyok egyaránt megviselik, ezért mielőtt lecsökken a hőmérséklet a számára kritikus szintre, el kell végezni a teleltetéshez szükséges feladatokat. Emellett tudnunk kell, hogy a paprika igényes a fényre is. Hosszúnappalos növény, amely azt jelenti, hogy 12 óránál több megvilágításra van szüksége a virágzáshoz. Ellenkező esetben a virág nem tud megkötődni, a meglévőket pedig elrúgja a növény, így a terméskötődés elmarad. Télen, amikor a hőmérséklet lecsökken a paprika optimuma alá, akkor mélynyugalmi állapotba kerül, így telel át. Majd a következő tavaszon kihajt. A Capsicum annuum fajtákat a legnehezebb átteleltetni (Pl.: Cayanne, Jalapeno), ugyanis ezek, ahogy a neve is utal rá egyéves növények (annuum=egynyári).

Átteleltetés feladatai:

Helyválasztás

Az előzőekben kiderült, hogy a paprika melegigényes növény, ezért télen is olyan helyen kell tartani, ahol minél több természetes fényt kap. Erre megfelelő helyek a világosabb ablakok, párkányok, üvegházak, stb.. Emellett fontos az is, hogy a választott környezetben meg tudjuk védeni a növényt a fagyoktól.

Szelekció

Átteleltetésre ki kell válogatni, azokat az egyedeket, amelyek a legjobb kondícióval rendelkeznek, mivel ezeknek lesz a legtöbb esélyük az életben maradásra. Olyan paprikát kell kiválasztani, amely mentes mindenféle kártevőtől és kórokozótól. Az egészséges növényeket, pedig lehetőleg szeparáljuk el a betegektől, hogy a későbbi fertőzéseket is elkerüljük. Szedjünk le minden termést a paprikáról, még a zöldeket is, ezek később beérnek.

Hőmérséklet figyelése

A paprika nehezen viseli, ha a hőmérséklet tartósan 10°C alatt van, ezért már ekkor be kell vinni a kiválasztott helyre. A hőmérsékleti optimum alsó határa 5°C.

Metszés

Az áttelelésre váró paprika főágát vissza kell metszeni 5-10cm-re. Ez azért szükséges, mert télen nem használja fel az eltartalékolt energiáit fölöslegesen az új hajtások kialakítására.

Átültetés

A paprikát át kell ültetni, ezzel egy menetben helyezzünk alá friss komposztot. Érdemesebb visszavágni a gyökereit és kisebb edénybe ültetni, hogy az energiáit tartalékoljuk.

Termesztési igényei télen

Ilyenkor is szükséges a természetes fény, ezért mindig legyen olyan helyen, ahol ezt megkapja. Az állandó hőmérsékletet is biztosítani kell számára, amely 18-22°C legyen lehetőleg.

Mivel alacsonyabb hőmérsékleten jóval kevesebbet párologtat a növény, ezért télen nem igényel sok vizet. Hetente maximum kétszer szükséges öntözni. Mindig figyeljük a növény talaját, az a legjobb a paprikának, ha a talaja éppen csak nedves. Helyes öntözési normával elkerülhetjük a penészedést is.

Tavasz

Ekkor megindul a hajtásnövekedés, nitrogén-tartalmú műtrágyát adagolva segíthetünk a paprikának a vegetatív fejlődésében. A téli munkálatok eredményeképpen sokkal korábban fogunk terméshez jutni, mintha magról nevelnénk a paprikánkat. Ha minden rendben folyt a teleltetési munkálatok során, akkor március környékén tér magához a paprika. Ebben az esetben már májusban tele lesz megkötődött virágokkal, amelyekből egészséges termések fejlődnek majd.

 

3. Kertvarázs Magazin: Melyik chili paprikát lehet cserépben, vagy balkonládában könnyedén termeszteni?

Sárréti Chilifarm:

Balkonládás termesztéshez tudom ajánlani a Piri-Piri (Madárszem chili, Birds eye néven ismert még), a Tabasco chilit, Serrano-t, Bolíviai szivárvány nevezetűt, ezek a növények kis takarosak és bokrosak, tökéletes elemei lehetnek a konyhánknak, teraszunknak, kertünknek.

5. Kertvarázs Magazin: Milyen környezeti igénye van a chilinek?

Sárréti Chilifarm:

Magyarország a közép-európai időjárási zónában helyezkedik el. Igazából három hatás befolyásolja kis hazánk időjárását. Keletről kontinentális, nyugat felől az óceáni majd délnyugatról mediterrán hatások érvényesülnek. Egyszóval nincs könnyű dolga ("mindene kint van") Gaál Noémiének és Németh Lajosnak, amikor épp a szeszélyes időjárást tanulmányozzák. Mindettől függetlenül, hogy az időjárás változékony (gondolok itt a csapadék eloszlására) a klimatikus adottságaink kedvezőek a növénytermesztésre. A csapadék kiszámíthatatlansága miatt tudni kell, hogy a víz többlete vagy hiánya termést csökkentő és minőséget rontó tényező lehet.

Növényélettani szempontból ki kell emelni a víz és a hőmérséklet jelentőségét, de ne menjünk ennyire előre. Kezdjük tehát az én listámon az első tényezővel, a fénnyel.

Hőmérséklet

A lakásban való termesztésnél könnyen tudjuk szabályozni és befolyásolni. Fontos szerepet játszik a csírázásnál, s majd a növény későbbi fejlődése során is. Ezért is szoktam javasolni, hogy a szabadföldbe ültetés tökéletesen ráér a fagyosszentek utáni időszakban. A hőmérséklethez kapcsolódik még a megfelelő páratartalom, amit szintén manuálisan is tudunk befolyásolni, akár szellőztetéssel, vagy egy nagyobb üveg segítségével az üvegházhatást is elérhetünk az otthon cseperedő chili palántánknak, ha nem lenne elég a páratartalom. Ezt könnyen tudjátok mérni, lehet kapni olyan hőmérőket amin páratartalom mérő is van.

Fény

A zöld növényeknek a fény olyan, mint Tibi atyának az alkohol, a kapszaicinfüggőknek a chili, Mr. Presidentnek a Coco Jambo.

Hogy miért is kell a növényeknek fény? A legfőbb energiaforrás. Fontos szerepe van a szén-dioxid megkötésében és a szerves anyagok előállításában. Ugyanakkor a fény intenzitása, minősége és tartalma is nagyban befolyásolja a növénytermesztést. Felhasználás szempontjából a növények a szórt fényt tudják magukévá tenni, mivel összetételük kedvezőbb és nagyobb arányban tartalmaznak sárgás-vörös sugarakat. Továbbá a fény hatására indul be a fotoszintézis. A sugárzott fényenergiának körülbelül 2-3%-át, maximum 5%-át használják fel a növények. A folyamat során a növény fényenergia felhasználásával szervetlen anyagokból (szén-dioxid) szerves anyagot (szőlőcukor) állít elő.

Fotoszintézis

Az energiát, amit a növény fotoszintézis során használ fel, alapvető tápanyagok előállítására fordítja. A növény levelein keresztül széndioxiodot vesz fel a levegőből majd gyökérzetével vizet a talajból. Itt jön képbe a cukor, ha már van széndioxid és víz a növény nekilát, hogy cukrot állítson elő. De ahhoz, hogy cukor termelődjön önmagában ez a két összetevő nem elegendő. Minden növénynek fiziológiai igénye az ásványi anyag, amit a jó minőségű földből a gyökerein keresztül víz segítségével vesz, fel majd szállítja a levelekhez. Ez a folyamat mindaddig zajlik, amíg a klorofill* elegendő fényt kap. (klorofill a és b: napsugárzás energiáját elnyelő molekulái) Ezen idő alatt a növény széndioxidot vesz fel a levegőből és melléktermékként oxigént bocsájt ki. Egészen addig, míg lemegy a nap, ugyanis sötétben a növények nem fotoszintetizálnak, hanem lélegeznek. Éjszaka a növény oxigént vesz fel és széndioxidot bocsát ki.

Mikor beszélünk szórt fényről (diffúz)? A fény közvetve, más felületekről visszaverődve éri el a növényeket. Ezen felületek a levegőben lévő por és vízgőz.

Mikor beszélünk közvetlen, direkt fényről? A direkt fény a szórt fénnyel ellentétben kevesebb narancs és vörös összetevőt tartalmaz, így a növényekre kedvezőtlen. Ebből következik, hogy a fotoszintézishez nem tartalmaz megfelelő energiát.

6. Kertvarázs Magazin: Milyen praktikát tudsz javasolni, hogy jó csípős legyen a chili paprika?

Sárréti Chilifarm:

Először is hagyjuk beérni a chili paprikákat, ne legyünk mohók és félérett állapotban szüreteljünk. Várjuk meg szépen míg a termés szép vörös, piros, vagy karakteresen sárga, barna, ugyebár mindez fajtától függően. Illetve a szüret előtti időszakban a víz megvonása is felhergelheti a terméseket, mi 1 héttel „betakarítás” előtt jóval kevesebb vizet juttatunk ki a növényekre csepegtetőszalagon keresztül.

7. Kertvarázs Magazin: Ha nem titok megosztanál az olvasókkal egy jó chili szósz receptet?

Sárréti Chilifarm:

Hamarosan Instagram oldalamon számos menő chili szósz recepttel kedveskedek az ottani követőimnek, sőt nemsokára erre épülő workshopokat is fogok szervezni Lovász Domi barátommal, érdemes velünk tartani! Mindenféle chilis finomságot készítünk majd veletek közösen, nem állunk meg a szószoknál! De egyelőre a chili szósz receptjeim egy füzetben íródnak messze a közösségi médiától. Kattints ide: www.instagram.com/hungarianchilifarmer/

 

8. Kertvarázs Magazin: Milyen jó tanácsot adnál a chili paprika termesztéséhez a hobby kertészeknek?

Sárréti Chilifarm:

Tapasztaljanak, figyeljenek, tanuljanak és élvezzék a növény okozta pillanatokat, és ne erőszakolják meg a természetet. Mindennek megvan a maga ideje, a türelem fontos.

Bővíz Marcell írása:

Biztosan sokan találkoztatok már sárguló, elhaló, elszáradó levelekkel, palántákkal, amelyek megálltak a növekedésben, vagy nem hoztak termést. Ha nem feltételezhető rovar, vírus vagy más kórokozó támadása, a legvalószínűbb magyarázat, hogy szegény csemeténk valamiből nem kap eleget. Úgy tűnhetne, hogy annak a tizen-néhány növényi hiánybetegségnek az elkülönítése egyszerű, hisz mindegyiknek megvannak a maga jellegzetes tünetei, ám ez a valóságban messze nem így van. Ebben a bejegyzésben megpróbáltam összeszedni a legfontosabb növényi hiánybetegségek kialakulását, megjelenési formáit, tüneteit. Megkülönböztetésük nem minden esetben könnyű, de egy kis odafigyeléssel gyógyításuk megoldható. Remélem, segítségére lehetek a chili termesztőknek ezzel a bemutatóval.

Sajnos a növények nagyon érzékenyek a „minőségi éhezésre”. Ha nem tudnak felvenni egy adott ásványi elemből megfelelő mennyiséget, annak egyből hatása lesz szinte minden élettani folyamatukra. A hiánybetegségeiket két kategóriába sorolhatjuk. Akut (hiánybetegség) akkor alakul ki, mikor egy adott ásványi elem hirtelen teljesen elfogy a növekedésben lévő palántánk számára. Krónikus hiánybetegségről pedig akkor beszélünk, mikor az adott ásványi elem huzamosabb ideig kisebb mennyiségben van jelen, mint amekkorára a növénynek szüksége lenne.

Az ásványi elemeknek két nagy csoportját különíthetjük el: makroelemek (N, P, S, K, Ca, Mg) és mikroelemek (Fe, B, Mn, Zn, Mo, Cu, Cl, Ni). Makroelemekből sokkal nagyobb mennyiségre van szükségük, mint mikroelemekből. Sajnos nem találtam kifejezetten chilikre specializált szakirodalmat, illetve képeket (alább paradicsom levelek láthatók), de a tünetek szinte minden növénynél azonosak, de legalább hasonlóak egy-egy ásványi anyag hiányában (úgyhogy képzeljétek azt, hogy ezek chili levelek…:P)

Makroelemek:

Nitrogén (N)

A legnagyobb mennyiségben felvett ásványi elem (70%), a szárazanyag 2-5%-a, nem véletlen, hogy folyamatosan szükség van rá. Hiányában az idősebb levelek klorózisa (elsárgulás, kifakulás), a fiatal levelek kisebb mérete, az elágazások mennyiségének csökkenése, gyökér megnyúlás figyelhető meg. A levelek eleinte csak halvány sárgás-zöldek lesznek, súlyosabb esetben teljesen elsárgulnak. Néhány esetben a levélfonákon az erezet pirosas-lilás elszíneződése is látható.  Az egész levél egyszerre halványul, néhol akár szövet elhalások is megjelenhetnek. Nitrogén pótlás után gyors (pár napos) és látványos felépülés.

Foszfor (P)

 Rengeteg növényi anyagcsere folyamatban játszik szerepet. A foszfor hiány megállapítása elég nehéz, mivel nem jár egyértelmű tünetekkel. Gyakran figyelhető meg a levelek törpenövése, satnyasága. A palánta nem nő olyan ütemben, mint egészséges társai, sokszor úgy tűnhet, csak egy fiatalabb egyed. Esetenként vörös elszíneződések jelenhetnek meg a levélen és száron. A termésfejlődés elégtelen.

 Kálium (K)

Óriási szerepet játszik a membránpotenciál stabilizálásában, az ozmotikus koncentráció kialakításában és a légcserenyílások nyitásában, zárásában. Levelek széleinél figyelhető meg elhalás, esetenként a levélerezet között is. Gyakran klorózissal jár együtt. A Levelek gyakran lankadtak.

Magnézium (Mg)

A növényi zöld színtest (klorofill) egyik fő alkotó eleme és nagyon sok anyagcsere folyamat résztvevője. Hiányában jellemző a levél érközeiben jelentkező klorózis, illetve nekrózis (szövet elhalás). Ezek a területek gyorsabb növekedést produkálnak, mint a levél többi része, így az kissé kidomborodó, ráncos felületű lesz. Esetenként hasonlíthat a kálium hiány tüneteire.

Kén (S)

Legfőképp szulfát (SO42-) formájában veszik fel a gyökereken keresztül. Nagyon hasonlít a nitrogénhiányra, de a klorózis sokkal egységesebb a növényen, a fiatal levelekre is ugyanúgy kiterjed mint a régiebbiekre. A levélerezet, levélnyél vöröses, lilás elszíneződést mutathat. Súlyos esetben elhalásos foltok is kialakulhatnak a leveleken és degeneráltak lehetnek.

Kálcium (Ca)

Nagy szerepe van az ozmoregulációban és segít kivédeni más toxikus elemek hatását. A kalcuim nagyon lassan mobilizálható elem. Ez a tulajdonsága nagymértékben meghatározza hiánytüneteit is, amik a növekvő növényi részek lágy elhalása (például a fiatal levelek tövében), bokrosodás, termésen fekete bőrszerű foltok megjelenése (főleg paradicsom esetében), enyhe klorózis. Lassan növekvő növények, kisebb mértékű hiányban az idősebb levelekből képesek mobilizálni a Ca-t a növekvő részekhez, ezzel az idősebb levelek szélein enyhe klorózist okozva. (Persze ez a paprika palántákra nem igaz). Krónikus Ca hiány esetén hajlam a hervadásra.

Mikroelemek:

Vas (Fe)

 Nagy szerepe van a klorofill szintézisben, így elengedhetetlen mikroelem. Hiányában a fiatal levelek érközei elkezdenek sárgulni, később a levél tövétől, ereitől teljes klorózis indul meg, míg súlyos esetben az egész levél elfehéredik. Vas pótlása után először a levélerezet kezd el visszazöldülni, ami alapján biztosan beazonosítható a hiánytünet.

Bór (B)

A sejtfal szintézisben és lignifikációban van szerepe. Hiányában általános enyhe klorózis jelentkezik a levélen, a fiatal hajtások, levelek torzak, sötétzöldek lehetnek. A tenyészcsúcs gátlásával a növény növekedése lassul, alacsony lesz.

Mangán (Mn)

Különböző enzimek kofaktora. Hiánya eleinte nagyban hasonlít a vashiányra, a fiatal levelek érközei elkezdenek sárgulni, hálós, foltozott mintázatúak lesznek. Súlyosabb esetben fémes csillogású, szürkés elhalások jelentkeznek a levélerezet mentén. A levelek kisebbek, mint egészséges társaik.

Cink (Zn)

Enzimek aktivátora. Hiánya erős érközötti szövet elhalással jár. Eleinte szintén a vashiány tüneteire hasonlít, de itt az erezet nem halványodik el, csak az érközötti állományban van nekrózis, ezért inkább a vashiányból felépülő levélre hasonlít. Az levelek gödrösödése is megfigyelhető. A lombozat szegényessé válik.

Molibdén (Mo)

Enzimek fémkomponense.  Nagyban hasonlít a nitrogénhiányra. Az idősebb levelek klorózisával, érközötti sárgulásával jár. Viszont itt nem figyelhető meg a levélfonák erezetének pirosas elszíneződése. Súlyos esetben a klorotikus foltok márványossá válnak, szövetelhalások észlelhetők az érközökben. Érdekesség, hogy túladagolása esetén (molibdén mérgezés) a levelek élénk narancssárga színűvé válnak.

Réz (Cu)

Szintén nagyon sokrétű, több oxidoredukciós folyamatban vesz részt. Hiányában a levelek fodrossá válnak, alevélnyél lefelé hajlik. Egy általános enyhe klorózis jelentkezik az egész növényen, míg a fiatal levelek elvesztik turgor állapotukat, így hervadozni kezdenek.

Klór (Cl)

Az ozmotikus stabilitás kialakításában van szerepe (többek közt). Nagyon ritkán alakul ki klór hiány, de ha igen a levelek deformáltak lesznek, az érközötti állományukban klorózis és elhalás figyelhető meg. A klorózis bronzos színűvé is válhat. A fiatalabb levelek könnyen hervadásnak indulhatnak.

Szakértőnk: Bogár Márk

Fiatalosabb tartalmakért, gondolatokért kövessetek minket Instagram (@hungarianchilifarmer) vagy Facebook (Sárréti Chilifarm) oldalunkon! De ha kedvet kaptál a chili paprika termesztéséhez csatlakozz csoportunkhoz, ahol megoszthatod velünk élményeid, kérdéseid! Íme a csoport: Chili Imádók