Az aprócska tőzeglégy biztosan nem ismeretlen a szobakertészek körében. A szobanövények körül röpködő, muslicaszerű rovarok csak bosszantó társbérlőknek tűnnek, hiszen látszólag semmilyen kárt nem tesznek a növényekben. Csupán a talajon vagy leveleken ücsörögnek, nem szívogatják, csak a víz vonzza őket. Mégis kárt okoznak, de hogyan?

Mi az a tőzeglégy?

A tőzeglégy a kétszárnyúak rendjébe tartozó, nagyjából 3 mm nagyságú rovarfaj, mely a legyekkel, szúnyogokkal áll rokonságban. Hosszú lábaival, és karcsú testével valóban parányi szúnyogra emlékeztet. A kétszárnyúakon belül a Sciaridae családba tartoznak, melynek 1700 faja ismert, de valószínűleg még legalább 20 ezer fajuk vár felfedezésre valahol a trópusokon. Vannak köztük hasznos beporzó rovarok is, ám ezek nem a tőzeglegyek. A tőzeglegyek ugyanis az üvegházak egyik leggyakoribb kártevőjének számítanak, és az otthonunkba is szívesen beköltöznek szobanövényeink közé.

A tőzeglegyek igazi kis túlélők. Előfordul, hogy a párologtatóba kitett vízben lebeg néhány halottnak tűnő példány, és mikor kiöntjük őket a vízzel egy szobanövény földjére, hamarosan felélednek, és újra röpködnek. Ha egy picit megfigyeljük őket, láthatjuk, hogy nem bántják a növényeket, nem szívogatják, nem rágcsálják, ezért sokan azt hisszük, semmilyen kártételük nincs, csak a víz és a nedves talaj vonzza őket a szobanövényekhez. Ám ebben azért ne legyünk biztosak!

A tőzeglégy lárvája az igazi kártevő

A tőzeglégy lárvái kicsiny, áttetsző féregszerű lények, melyek a szemünk elől rejtve élnek a szobanövények földjében. Általában csak a föld felső részében, de az egész cserépben elterjedhetnek, ha nedves a föld. A lárvák főként a földben található gombákkal, bomló növényi anyagokkal táplálkoznak, de olykor a gyökereket is megrághatják.

Hogyan védekezz a tőzeglégy ellen?

A tőzeglégy felnőtt egyedei alig élnek tovább egy hétnél, ám ha észreveszed őket, kezd gyéríteni. Előfordul, hogy csak néhány tőzeglegyet észlelsz öntözés közben, de ha megmozdítod a sűrűbb lombozatú szobanövényeidet, akkor egy egész seregnyi tőzeglégy röppenhet fel. Minél többen vannak, annál több a lárva a virágföldben is. Nedvesség nélkül nem maradnak életben, ám a növények sem. Mégis van rá mód, hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon. Okosan kell öntözni a növényeket. Alulról locsolj, így a növény annyi vizet szív fel, amennyit akar, a felesleget azonban mindig öntsd ki a cserépalátétből. A növények földjének felső 3 cm-es rétegét pedig hagyd kiszáradni. Ezzel jelentősen lecsökkented a lárvák túlélési esélyét. Amíg sok a tőzeglégy az otthonodban, ne tegyél ki párologtatót, mert az állóvizek mágnesként vonzzák a tőzeglegyeket.

Almaecetes rovarcsapda a felnőtt egyedek ellen

Víz helyett a párologtató edénykébe öntsél egy dl almaecetet, zárd le fóliával, és szurkáld meg egy vastag tűvel, hogy 2-3- mm-es lyukak legyenek a fólián. Ezt az edénykét helyezd a szobanövények közé. A tőzeglegyeket bevonzza az ecet, de kirepülni már nem tudnak, így csapdába esnek.

Lárvák elleni módszerek

A tőzeglégy általában fertőzött virágfölddel kerül a lakásba. Ha felmerül a gyanú, hogy az újonnan beszerzett föld fertőzött, mert felnőtt tőzeglegyet vagy lárvát tartalmaz, akkor tedd sütőbe egy órára 100 fokra, és ezzel meg is ölöd valamennyi kártevőt.

Ha már egyszer megtelepedtek a tőzeglegyek, nehéz megszabadulni tőlük. A lárvákkal fertőzött növényeket ki kell venni a cserépből, alaposan leáztatni a gyökérről a földet, megszabadítani az összes lárvától, és utána garantáltan tiszta cserépbe és egészséges, lárváktól mentes földbe elültetni.

Természetes, biológiai módszerek is bevethetők, kaphatóak olyan baktériumok, fonálférgek és ragadozó atkák, melyek vegyszerek nélkül pusztítják a kártevőket. Ezek a biológiai kártevőirtók rövid életűek, ezért beszerzés után mihamarabb hadba kell állítani őket.

A cikk folytatása: 5 légtisztító szobanövény,amelyeket érdemes az otthonodban is tartani