Pedig ha tudnák, milyen sok erőfeszítést tett, hogy bőre hamvas fehér maradjon! A strandon igyekezett a fák alá húzódni, és a homokos partszakaszra magával vitt egy „fél sátrat”, ami garantáltan biztos árnyat adott. Hát még a sok fényvédő, amit magára kent!

Hogy miért volt ilyen óvatos? Sajnos, saját bőrén kellett tapasztalnia, hogy a bőrgyógyászok nemcsak riogatni akarnak, amikor a napozástól, szoláriumtól óva intenek. Marcsi 1 évvel ezelőtt egyébként is sok anyajegye között combján egy újabbat fedezett fel.

Nem is törődött volna vele, de ez a kis semmiség egyre többször viszketett, és lassan növekedni kezdett. Ekkor került a kezébe egy újság, ahol a bőrrákról volt szó. Úgy döntött, elmegy vizsgálatra. Legnagyobb meglepetésére a szűrővizsgálaton az anyajegy kivágatását javasolták, és a szövettani vizsgálat nagyon kezdeti stádiumú bőrrákot, melanomát igazolt. Bár hallott már arról, hogy ilyen bőrdaganat is létezik, mindig azt gondolta, ez csak az idősebbek betegsége. Hiszen ő még csak 29 éves!

Sajnos, nem ő az egyetlen páciensünk, akinek ilyen fiatalon kell szembesülnie a rosszindulatú bőrdaganattal. Míg régebben a melanoma megjelenése inkább a 40-50 éves korosztályra volt jellemző, az utóbbi pár évben egyre több 20-30 éves páciensünk is van. A rosszindulatú bőrdaganatok száma az egész világon riasztóan szaporodik, a statisztikák szerint az összes rákos megbetegedés 35-40 %-a bőrrák. Magyarországon 100000 lakosra kb.14-16 új melanomás beteg jut évente. Már előzetesen meglévő anyajegyből vagy látszólag ép bőrről indul ki. Míg a többi rosszindulatú bőrdaganat nem, vagy csak lassan ad áttétet a környező nyirokcsomókba és a távolabbi szervekbe, addig a későn felfedezett melanoma hamar terjed, és kezeletlenül halálos.

A korai diagnózist teszi lehetővé a digitális dermatoszkóp, melynek segítségével korai stádiumban felfedezhető a bőrrák. Ezzel a módszerrel a világon jelenleg legbiztosabban lehet diagnosztizálni az anyajegyek változásait. Akkor, amikor a sebészi eltávolítás elegendő. A korrekt műtét nem „bolygatást” jelent, hanem a kezelés elengedhetetlen része.

A bőrrákra hajlamosító tényezők közül a genetikai faktorok mellett- világos bőrtípus, nagyszámú szabálytalan anyajegy a testfelszínen, a családban melanomás megbetegedés előfordulása-legfontosabb a napozás, az UV-fény ártalom.

A napfény biológiai hatásai jelentősek. A leghosszabb hullámhosszú infravörös sugárzás meleget ad, a 400-750 nm közötti tartomány a látható fény,és 200-400 nm-ig terjed a bőrgyógyászati szempontból legjelentősebb UV (ultraibolya) sugárzás.

Az UV-A (320-400 nm) a bőrben az irharétegig hatol, a sugárbehatás után 1-2 óra múlva már barnaságot okoz. Felelős a bőrráncosodásért, a napfény által kiváltott allergiás reakciókért. Ellentétben a régebbi elméletekkel, tudósok bebizonyították, hogy az UV-A nemcsak felerősíti az UV-B bőrrák keltő hatását, hanem maga is kiváltja azt.

Az UV-B (280-320 nm) a felhámban fejti ki hatását. Azonnali hatásai közül legismertebb a leégés, ami bőrtípust függően már akár 10 perc napozás után is kialakulhat. Az UV-B által kiváltott barnulás a napozás után hosszabb idővel jelenik meg – maximuma 48 óra múlva látható. A D- Vitaminképzés is az UV- B-nek köszönhető. A bőr saját napfény elleni védelmét erősíti a szaruréteg megvastagításával. Régóta tudott, hogy a bőrrák kialakulásáért legnagyobb mértékben az UV-B felelős. Mivel bőrünk emlékszik az elszenvedett sugárártalomra, és a károsodás a szervezetben összeadódik, minden egyes napozással nő a későbbi bőrrák kialakulásának kockázata. Különösen veszélyes a 20 éves kor alatt elszenvedett leégés.

Éppen ezért egyre nagyobb fontossága van a fényvédelemnek, éghajlatunkon elsősorban nyári időszakban. Nagyon fontos, hogy nyaralás előtt készüljünk fel bőrünk védelmére. Már itthon szerezzük be a megfelelő fényvédő krémeket, strandon is viselhető, szellős ruhákat!

Hogyan védekezzünk a káros sugárzás ellen?

• 11 és 15 óra között ne napozzunk!
• Kisgyermekeket 3 éves kor alatt ne vigyünk napra!
• Viseljen hosszú ujjú inget, kalapot, UV szűrős napszemüveget! Nem elég csak az anyajegyeket letakarni, mert az ép bőrről is kiindulhat melanoma.
• Napozás előtt fél órával kenjük be magunkat magas faktorszámú, UV-A és UV-B ellen egyaránt védő, fotostabil fényvédő krémmel! A krém használatát fürdés után mindenképpen, de anélkül is 2 óránként meg kell ismételni!
• Egyes gyógyszerek fokozottan érzékennyé teszik a bőrt az UV-fénnyel szemben. Napozás előtt kérje ki orvosa véleményét!
• A homok, a vízfelszín és a beton erősebben visszaverik az UV sugárzást, így felerősítik azt.
• A víz alatt 1 m mélységben még a sugárzás 50 %-ban jelen van.
• Borús időben is használni kell a fényvédőket, mert az UV sugárzás a felhőkön is áthatol.
• Magas páratartalom esetén és a tengerszint feletti magassággal arányosan erősebben hatnak a sugarak.

Ha valaki a fenti szabályokat betartja, jelentősen csökkenteni tudja esélyét a bőrrák kialakulására. Ezt egyértelműen igazolják az ausztráliai tapasztalatok. Ott pár éve igen nagy kampányt indítottak a megelőzés érdekében, melynek eredményeképpen máris csökkent a megbetegedések száma.

Magyarországon sajnos még mindig divat a barna bőr. Első és legfontosabb feladatunk a szemlélet megváltoztatása. Bár már egyre többen odafigyelnek bőrük egészségére is, és vesznek részt anyajegyszűrésen, pácienseink egy része azok közül kerül ki, akik már „megégették magukat”. Tehát már saját maguknak is volt bőrrákjuk, vagy családjukban, környezetükben fordult elő rosszindulatú bőrfolyamat. Célunk az, hogy a nőgyógyászati, ill. emlőszűrésekhez hasonlóan egyre szélesebb körben legyen igény bőrünk ellenőriztetésére is.

Forrás: Dr. Vass Ilona :Bőrgyógyász