A 21. század egyik legkomolyabb kérdése, hogy mennyire tudunk fenntartható, környezettudatos módon élni. A legtöbben szeretik ezt annyival elintézni, hogy a nagy gyárak, multik, az államok vezetői hozzanak környezettudatos döntéseket, és akkor jobb lesz a helyzet. Holott a változást a saját otthonunkban kell kezdeni, felsoroltunk tíz tippet, amivel környezettudatosabb lehet az, ahogy a saját házunkban, lakásunkban élünk.

Szigeteljük a házunkat!

A megfelelő homlokzati szigetelés és a jól kivitelezett födémszigetelés rendkívül fontos lépés ahhoz, hogy csökkentsük a házunk károsanyag kibocsátását. A légkör szennyezésének egyik legsúlyosabb kérdése a károsanyag kibocsátással van összefüggésben. Ha az épületeket hagyományos, fosszilis tüzelőanyaggal vagy biomasszával fűtjük, akkor már egyetlen háztartás károsanyag kibocsátása is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a légkör megteljen különböző üvegházhatást elősegítő gázokkal, például széndioxiddal, nitrogénoxidokkal. A levegőbe kerülő nitrogén-oxid légzőszervi megbetegedéseket okoz, a légutak nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását eredményezheti, methahemoglobin képződéshez vezethet.

Használjunk napelemet!

A napelemmel olyan “ingyen” energiával láthatjuk el a házunkat, ami folyamatosan újratermelődik. A hagyományos erőművekből származó elektromos árammal szemben a napelem működése során nem kerülnek káros anyagok a levegőbe. Ráadásul mi magunk is költséghatékonyabban, akár ingyen jutunk elektromos áramhoz. Ha a napelemes rendszerünket megfejeljük egy hőlégszivattyúval és padlófűtéssel, akkor olyan fűtésrendszerre teszünk szert, ami egyáltalán nem termel káros anyagokat, ráadásul nem kell hozzá energiát vennünk, mivel a mi rendszerünk termeli.   

Cseréljük le elavult nyílászáróinkat!

A nyílászárókat 25 évente érdemes lecserélni. Ha már elavult, tönkrement a nyílászáró, érdemes belevágni a cserébe, hiszen egy jól szigetelt, korszerű nyílászárókkal felszerelt házban sokkal jobban meg tudjuk fogni a meleget, nem kell annyi fűtőanyagot elhasználni, mint egy rossz ablakokkal, ajtókkal felszerelt ház esetében.

Korszerűsítsük a fűtéstechnikát!

Az elavult fűtéstechnika és a szigeteletlen ház csak úgy ontja magából a káros anyagokat a levegőbe. A komfort és az anyagi tényezők mellett fontos, hogy minél kevesebb környezetromboló anyagot bocsássunk ki a házból, ezt pedig úgy tudjuk elérni, ha a megfelelő szigetelés és nyílászárók mellett hatékony és lehetőleg környezetkímélő módszerrel fűtünk. Ha nem akarjuk lecserélni a fűtési rendszert vagy nincs rá pénzünk, akkor is érdemes legalább az automatikát rendbe rakni. Minden fűtési rendszerben van valamilyen szintű vezérlés, automatizálás, és attól függ a rendszer hatékonysága, hogy milyen az automatika.

Komfortérzet és spórolás szempontjából is sokat jelent, ha egy ház helyiségeit pont arra a hőmérsékletre fűtjük fel, amennyire szükségünk van és csak abban az időszakban, amikor ott vagyunk a helyiségben. Ehhez termosztátokra van szükség (nem csak egyre!), így a rendszer érzékelni fogja a hőmérséklet változását a lakás különböző tereiben, és egy okos vezérlés segítségével azt is el tudjuk érni, hogy a szobákban más és más hőmérséklet legyen. Az automatizálás jelentősen kisebb költséget jelent, mint a kazáncsere vagy a teljes körű korszerűsítés, viszont jelentősen csökkenthetjük vele a fölösleges üzemidőt, a rezsiköltséget és az elfüstölt károsanyagot. Körülbelül 1-2 év a megtérülési ideje ennek a befektetésnek. És nem mellesleg komfortosabb lesz a lakásunk.

Építkezzünk környezettudatosan!

Az építkezésnek is van egy komoly környezetromboló összetevője. Gondoljuk végig, hogy milyen építőanyagot honnan rendelünk meg. (Bár ez a kérdés 2022-ben inkább arra vonatkozhat, hogy honnan tudjuk egyáltalán megrendelni.) Próbáljuk olyan anyagból, olyan módszerrel építkezni, ami kevéssé károsítja a környezetet.

Csak azt vásároljuk meg, amire tényleg szükségünk van!

Ez az egyik legnehezebb lépés. A 21. század fogyasztói működése arra ösztönöz minket, hogy minél több terméket vásároljunk, akár olyan cuccokat is, amelyekre végül nincs is szükségünk. Különösen igaz ez az online rendelésre és a házhozszállításra. Szinte mindent meg lehet venni, ha van rá pénzünk, kérdés, hogy tényleg szükségünk van-e a sokadik telefonra, kütyüre, ruhára játékra. Nem lesz-e a frissen vásárolt termékből szűk néhány hónap, esetleg év múlva nehezen feldolgozható hulladék? Legyünk fegyelmezett vásárlók, komoly lépést tehetünk a környezettudatosság felé.   

Ügyeljünk a szelektív hulladékgyűjtésre!

A szelektív gyűjtés lényege, hogy külön tárolóba pakoljuk az újrahasznosítható hulladékot (papírt, üveget, műanyagot, fémet). Fontos, hogy csak megtisztított formában szabad a szelektív kukába, zsákba helyezni a hulladékot. Ne legyünk nagyvonalúak! Ne hajítsuk lustaságból a szelektívbe való hulladékot a kommunális szemétbe.

Komposztáljunk a kertünkben vagy közösségi komposztálóban!

A komposztálással jelentősen csökken a háztartásod hulladékmennyisége! A magyar lakosság évente fejenként átlagosan 5-600 kilogramm hulladékot termel. Ennek a hulladéknak 30%-a olyan szerves anyagokból adódik össze, amelyeket költséghatékonyan, egyszerűen komposztálhatunk. Éves szinten fejenként 180 kg (kb. napi fél kg) hulladék nem a kukában köt ki, hanem visszajut a szerves anyagok természetes körforgásába. Vagyis a komposztálással csökkentjük a hulladékmennyiséget és hasznos tápanyagot hozunk létre, amit felhasználhatunk a kertünkben.

Ha nincs kertünk, akkor keressük meg a lakásunkhoz legközelebb eső közösségi komposztálót és az összegyűlt szerves hulladékot vigyük oda.

 

Ne égessünk avart!

Az őszi kerti munkálatok egyik fontos eleme, amikor összegereblyézzük a száraz leveleket, bezacskózzuk és elvisszük a zöldhulladék-lerakóba, szerencsésebb esetben a helyi hulladékszállító cég gondoskodik a zöldhulladék elszállításáról. Hatékonynak tűnő ám annál károsabb megoldás az avarégetés. Nem kell hosszas tanulmányokat olvasnunk arról, hogy megértsük, mennyi káros anyag kerül a légtérbe avarégetés során, elég beleszippantani egy-egy avarégetés során a levegőbe! Ne égessünk avart és hívjuk fel közvetlen lakókörnyezetünk figyelmét is arra, hogy a zöldhulladéknak környezetkímélő elhelyezése ott van tőlük karnyújtásnyira.

 

Ne égessünk szemetet!

Az avarégetésnél is súlyosabb légszennyező hatása van a szemétégetésnek! A vegyes szemét (műanyag, szerves anyag, építési hulladék stb.) füstjében számtalan káros, olykor mérgező anyag található. Kerüljük a szemét égetését, gondoskodjunk a hulladék megfelelő elhelyezéséről (szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, veszélyes hulladékgyűjtés, építési hulladék szakszerű tárolása, elszállítása)!

(X)