Tavasztól őszig a szabadban is tarthatod dísznövényeidet. Ám a hideg őszi éjszakákon, amikor a hőmérséklet már 10 fok alá süllyed, szobanövényeidet és a mediterrán növényeket mindenképpen be kell költöztetned a téli szálláshelyükre. Ilyen költöztetnivaló növény a murvafürt, a dália, a leander és a szobanövények is.

A növények igényei fajonként nagyon különbözőek lehetnek, ám a nyáron kertbe kiköltöztetett növényeket nagyon fontos télen védett helyre vinni, és ott is biztosítani az igényeiknek megfelelő gondozást. Ismerd meg közelebbről a murvafürt, a dália, a leander és a szobanövények teleltetésének legfontosabb tudnivalóit!

A murvafürt teleltetése

A murvafürt (Bougainvillea) évelő dísznövény, melynek az őshazája a brazíliai esőerdő. Nem véletlen, hogy a forróságot és a napsütést is nagyon jól bírja, ezért egész nyáron át a szabadban tartható, ahol folyamatosan ontja különleges virágait. Hazánk éghajlatán nem hagyható ki a téli hidegben, ezt az időszakot védett helyen pihenéssel tölti. A murvafürt közepes vízigényű évelő, a legnagyobb hőséget is jól tolerálja. Télen azonban csínján kell bánni az öntözéssel, csak minimálisan kapjon vizet, a földje inkább szárazba hajló legyen. Érdemes alaposan átvizsgálni a pihentetés előtt, nem jelentek-e meg kártevők a levelein, hajtásán. Ha igen, akkor orvosoljuk a problémát, fertőzött, beteg növényt soha ne teleltessünk az egészségesekkel, mert a többit is megfertőzheti.

A murvafürtöt nem elég a téli pihenőhelyre költöztetni, alaposan vissza is kell metszeni, hogy tavasszal megújuljon az egész növény. Világos, nagyjából 10 fokos helyen érdemes teleltetni, ugyanis ennél magasabb hőmérsékleten és sötét helyen megnyúlnak az ágai. A murvafürt hajlamos a megkopaszodásra a téli pihenője alatt, de aggodalomra semmi ok. Tavasszal a növény újult erőre kap, amint elkezdődik bővebb öntözése és a tápoldatozása.

A dália átteleltetése

A dáliák (Dahlia) hihetetlen változatos színekben, formában és méretben kaphatók. Gyors növekedésűek, és júniusban hág tetőpontjára a virágzásuk. Ezután a meginduló magképzést fontos féken tartani, azaz eltávolítani a magvakat, mert ez felemészti a növény erejét, és véget vet a további virágzásnak. Léteznek törpe fajták, és magas dáliák is, mint amilyen a labda-, a kaktusz- vagy a pompon dália, melyek nagyobb edénybe ültethetők. Szélvédett, napos helyen remekül érzik magukat. Igénylik a bőséges öntözést, és a rendszeres tápoldatozást.

Az első fagyok után vissza kell vágni a növényt, és ha a dáliáink cserépben vannak, akkor nincs más dolgunk, mint a cserepet – benne a dáliagumókkal – levinni a sötét pincébe, és hűvös, körülbelül 10 fokos, száraz, sötét körülmények között tartani. A száraz környezet létfontosságú, ugyanis nedvesség hatására a gumók megpenészesednek.

Ha a kerti talajban éltek a dáliáink, akkor ott kell a növényt visszavágni, és a gumókat kiásni a földből. Ennek az ideje akkor jön el, amikor a növény föld feletti részei teljesen elszáradnak. A gumókról tisztítsuk le a földet, és hagyjuk, hogy megszáradjanak. Nézzük át alaposan, nem-e penészesek, ha beteg gumót találunk, azt rögtön dobjuk el. Az egészséges gumókat egy ládában, homokba vagy fűrészporba rejtve teleltessük át. A ládákat tartsuk hideg, száraz, sötét helyen.

A leander téli gondozása

A Földközi-tenger tájáról és szubtrópusi vidékekről származó leander (Nerium oleander) méltán az egyik legkedveltebb évelő a hazai kertekben, hiszen csodálatos mediterrán hangulatot varázsol maga köré. Igazi napimádó, nem kétséges, hogy nyáron a szabadban a helye, ahol maximálisan élvezheti a meleget és a szikrázó napsütést. Eredeti élőhelyén, ahol vadon terem, nagyon jól bírja a szárazságot, ám a dézsában, kerti dísznövényként tartott leandernek bőséges öntözésre és sok tápanyagra van szüksége ahhoz, hogy teljes szépségében pompázzon, és bőven ontsa a virágait.

A leander az a növény, mely még egészen jól tűri a gyenge fagyot, de amikor a hőmérő higanyszála éjszakára már tartósan mínuszba süllyed, akkor ideje őt is melegebb helyre vinni. A legideálisabb számára egy hűvös, világos telelőhely, ám ha erre nincs lehetőség, akkor beéri akár a sötét, hűvös pincével is. A legjobb, ha télen tudjuk számára biztosítani az 5-10 fokot. Minél sötétebb helyen van tartva, annál kevesebb vizet igényel. A leandert is fontos átvizsgálni teleltetés előtt, hogy nincsenek-e rajta kártevők, és ajánlott a visszametszése is.

A szobanövények teleltetése

A meleget és a napfényt igénylő szobanövényeket – pálmákat, korallvirágot, pozsgásokat, fikuszokat, szobafenyőt, orchideát, páfrányokat, filodendronokat, és egyéb melegkedvelő társaikat – melyeket nyáron bátran kitehetünk a balkonra vagy a kertbe a megfelelő gondozás mellett. Ám ezek  növények a fagyokat egyáltalán nem bírják, ezért feltétlenül vidd vissza otthonod melegébe még a lehűlések előtt. Ne feledd, hogy bár a szobanövények a beltéren kellemes körülmények között élnek, a téli gondozásuk nekik is változik, hiszen melegnek ugyan meleg van, de a fénymennyiség csak a töredéke a nyári időszakénak. Ezért a hideg időszak számukra is pihenőidőszakot jelent, ilyenkor a legtöbb növénynél csökkenteni kell a vízmennyiséget, és a tápoldatozást is mérsékelni kell. A szobanövények téli igényei fajonként igen változatosak, ezért érdemes közelebbről megismerni az általunk tartott növények igényeit, hogy elkerüljük téli megcsúnyulásukat.