A szerves anyagok lebomlásának folyamata és jótékony hatása leginkább az erdőben és a természetben figyelhető meg ahol évről évre gyönyörű lombozatú fák és szép virágok hajtanak mindenféle gondoskodás nélkül.
Az erdő barna morzsalékos talaját nem más minta komposzt adja, vagyis a lehullott,, falevelek ágak évről évre lebomlanak, így mindig termékeny talaj lesz az eredmény.
Ezt a különleges talajt mi magunk is előállíthatjuk kertünkben, elég összegyűjteni a konyhai hulladékot és a kerti lehullott ágakat, leveleket.
Ha ezeket a hasznos növényi hulladékot elégetjük, nem csak növényeinket fosztjuk meg a tápanyagtól, de a környezetet is károsítjuk. Egy kerti hulladék égetésnél annyi széndioxid keletkezik, mintha egy kiállnánk egy forgalmas főútvonal mellé.
Hazánkban még mindig kevés kertben látni komposztáló konténert, de talán egyre többen gondolják, úgy megéri a fáradtság és összegyűjtik a levágott füvet vagy az őszi avart és felhasználják, a belőle készült jó minőségű talajt.
Hogy mennyire messze járunk, még a nyugati kultúrától mi sem bizonyítja jobban egy nem rég leadott riport a tv-ben, ahol egy lakótelep közelében a kertészek összegyűjtötték kisebb kupacokba az őszi avart, amit később elszállítottak volna, mire a helyi lakosok látva a levél halmokat pár napon belül a falevélkupacból hatalmas szeméthalmot emeltek. Sokan nem is értik miért van összegyűjtve a falevél az út szélén és úgy gondolják újabb szemétgyűjtés lesz a környéken.
Ha valódi szép biokertre vágyunk első lépésként kezdjünk hozzá a szelektív hulladékgyűjtésnek, vagyis minden szerves és szervetlen hulladékot külön konténerbe gyűjtsünk össze.
A komposztáló tároló a kert hűvös árnyékos részén kapjon helyett, erre a célra mi magunk is építhetünk egy fa kalodát, de ma már a nagyobb barkácsboltokban is megvehetjük készen az edényt.
A komposztba érdemes az elején jó minőségű istállótrágyát beszerezni, majd tehetünk rá konyhai hulladékot, lehullott faágat, vagy őszi avart, de akár a levágott fűnyesedék is hasznos lehet.
Miért érdemes komposztot készíteni?
Elsősorban a komposzt javítja a talaj szerkezetét, növeli a vízmegkötő képességét, és fontos tápanyaggal látja el növényeiket. Ezen kívül gátolja a tápanyagok kimosódását a talajból, óvja a talajt és a növényeket a betegségektől és javítja a növények ellenálló képségét is.
Fontos hogy a komposztba ne kerüljük bele semmilyen fém, üveg vagy más szervetlen anyag. Kerüljük a fertőzött növényeket és gyomokat is, mert ezek magvai hamar kicsíráznak itt is. A nagyobb ágalkat vagy szárakat érdemes összeaprítani mielőtt a komposztba tesszük, így később könnyebb lesz átforgatni az egészet.
Az ideális komposzt eléréshez érdemes a következő anyagokat felhasználni :
Fakéreg, fűrészpor, pl. fenyő vagy bükk, kartonpapír, konyhai hulladék, kávézacc, kerti hulladék, avarlomb, fűnyesedék, réti széna, friss baromfi trágya, marhatrágya, zöldség maradványok, hüvelyesek héja, gyümölcshéj, tőzeg, oltott mész, csontliszt, homok, krumpli héj, emberi haj, fenyőtű, dohány, paradicsomlevél, csalán.
De nagyon hatással van a komposztra, ha gyógynövényekből készítünk oldatot.
Fúrjunk, egy mély lyukat a komposzt közepére majd ebbe a lyukba öntsük a cickafark, csalán, körömvirág, kamilla vagy más gyógynövények keverékét.
Láthatjuk, hogy a komposztba számtalan szerves anyagot tudunk felhasználni, és mindez egy fillérbe sem kerül.
